Borsodi Levéltári Évkönyv 3. (Miskolc, 1980)

Kun László: A szocialista konszolidáció első hetei Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, 1956. november 4-19

A pártszervezés alapjait körvonalazó első helyi pártdokumentumok elsősorban szervezeti kérdésekre koncentráltak. A szervezőbizottság első felhívása is „Mozgásba kell hozni a pártszervezetek minden erejét” címmel jelent meg.42 A szervezeti kérdések előtérbe állításában véleményünk szerint két tényező játszott szerepet. Az alapvető feladat valóban a létező forradalmi erők aktivizálása volt, a kommunisták, a párt sorainak tömörítése, rendezése. Ugyanakkor azonban e dokumentumokban kitapintható az az illúzió is, hogy mindezeket a feladatokat az MDP-szervezetek újjáélesztésével és átalakításával meg lehet oldani. Az illúzió forrása abban rejlett, hogy az első napokban még a kommunisták sem ismerték fel, hogy az MDP tagjai között milyen súlyos morális és ideológiai rombolást okozott az ellenforradalom, nem ismerték fel, hogy a megye és Miskolc legtöbb településén — üzemében nincsenek pártszervezetek, melyeket reaktiválni lehetne, csak kommunisták vannak, akikre alapozva meg lehet indítani az új párt szervezését. A november 4-ét követő napokban ezért a párt helyi szervei és vezetése — éppen úgy, mint a kormánnyal szemben egy ideig az Ideiglenes Központi Bizottság — szervezet- illetve testületként viszonylag kis szerepet játszott az események alakításában.

Amikor az MSZMP megyei vezetésének első felhívásai megjelentek, a beérkező jelzések alapján már nyilvánvalóvá vált, hogy a pártszervezetek aktivizálása a feltételezettnél bonyolultabb és hosszabb folyamat lesz — így a pártszervezetek egy ideig nem tudnak aktív szerepet játszani az eseményekben. Miután pedig a megye közigazgatási vezetés nélkül maradt - a megyei munkástanácsot feloszlatták, a különböző területi munkás- tanácsok felszámolták a törvényesen megválasztott tanácsokat, s a régi tanácsi vezetés változatlan személyi összetételű beállítása nem látszott sem kívánatosnak, sem pedig lehetségesnek -, az MSZMP megyei vezetői egy átmeneti testület létrehozását határozták el, Forradalmi Munkás-Paraszt Bizottság néven. A bizottságnak — mely a kormány programját tekintette politikai platformjának - hármas feladatot szántak: a kormány elismertetését, a rend és közbiztonság fenntartását s a termelőmunka megindítását.43 Elnökéül Koval Pált választották meg, tagjai Deme László, Grósz Károly, Hegyi Imre és Németh Imre lettek. (Deme László és Német Imre a megyei tanács elnökhelyettesei44 Hegyi Imre és Németh Imre megyei tanácstagok és országgyűlési képviselők voltak.)

A Forradalmi Munkás-Paraszt Bizottság összhangban az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottságának november 6-i felhívásával, mely a szocializmusért kiállni kész különböző politikai erők összefogásának szükségességét hangsúlyozta, egy szilárd kommunista vezetésű koalíciós testületként alakult meg. Bár Hegyi Imre és Németh Imre nem pártjaikat reprezentálták a testületben, a Nemzeti Parasztpárt és a Kisgazdapárt megye- szerte közismert és a kommunistákkal mindvégig együttműködő baloldali vezetői voltak. A Forradalmi Munkás-Paraszt Bizottságban való részvételüknek demonstratív jelentősége volt.

Az újonnan megalakult testületen belül Koval Pál az ipari üzemekkel, Deme László a bányákkal, Grósz Károly a karhatalom szervezésével foglalkozott, Németh Imre és Hegyi Imre pedig elsősorban a községi tanácsok újjászervezésén fáradozott.

November 7-én a Munkás-Paraszt Bizottság taktikai megfontolásokat is tartalmazó közleményben adta hírül megalakulását, és ismertette politikai platformját: „A bizottság elismeri és tiszteletben tartja a forradalom haladó vívmányait, a követelésekkel lényegileg egyetért, támogatja és harcol azok megvalósításáért. Programjának alapjául a Kádár-kormány programját tekinti... A legfontosabb feladat most a rend és a nyugalom megszilárditása. Gyárainkban, bányáinkban kezdődjék el a munka, dolgozó parasztjaink végezzék el az időszerű mezőgazdasági munkákat, értelmiségünk fogjon hozzá az alkotó tevékenységhez ... A Munkás-Paraszt Forradalmi Bizottság minden igaz magyart, minden becsületes honfitársat munkára szólít fel a független, demokratikus és szabad Magyarországért.”4 5