Borsodi Levéltári Évkönyv 3. (Miskolc, 1980)
Vargáné Zalán Irén †: A miskolci zenei élet kibontakozása a felszabadulás után
A következő évek még csak tovább fokozták a vasgyári zenekar szerepét. Az általunk tárgyalt időszak határain kívül esik, de nem hagyható említés nélkül, hogy 1948-ban közreműködtek Kodály Székelyfonójának és Háry Jánosának előadásán, amelyeken a szerző is jelen volt. „Hézagpótlónak” bizonyultak minden zenekari ínség esetén, és 1951-ben, amikor végre létrejött egy „félfüggetlenített” igazi filharmonikus zenekar, a derékhadat benne „a vasgyáriak” képviselték. Az ország e nagy mújtú munkászenekara az 1960-as évek közepéig fennállott. Akkor, ma is érthetetlen okból, megszüntették, de hogy hiánya még most is mennyire fájdalmas a vasgyáriaknak, mi sem mutatja jobban, minthogy napjainkban valóságos mozgalom támadt az újraélesztésére. A vasgyári zeneiskola igazgatója, maga is zeneszerző, a mozgalom lelke, s már el is jutottak az első igen nagy sikerű hangversenyig, amelyen, mint mindig, ezúttal is a többi alkotás között szerepelt Schubert Befejezetlen Szimfóniája. A MÁ V-zenekar A város felszabadulása alkalmából kiadott szovjet napiparancs Miskolcot, mint fontos közlekedési csomópontot jelölte meg. A MÁV szerepe dolgozóinak nagy száma miatt jelentős volt a város társadalmi és kulturális életében. Vezetői közül sokan meghatározó szerepet játszottak. Kulturális élete pedig nem kis hatással volt Miskolc közművelésére. Dalárdái, zenekara révén a város zenei élete gazdagodott. Különösen jelentős volt az 1937-ben alapított Vasutasok Ének- és Zene Társaságának szerepe. A nagy, 120 tagú együttes, amelynek karnagya Ábrányi Emil és Kiss Dénes voltak, a felszabadulásig adott hangversenyeket, amelyeken 1000 fő is részt vett. 1943 decemberében műsorukat vendégkarmesterként Kenessey Jenő, az Operaház karmestere dirigálta, közreműködött Gyurkovics Mária és Fodor János, az Operaház tagjai. A háború után az együttes nem tudott rögtön talpra állni, de sok erőfeszítés után 1947-re sikerült. A fúvós részlege viszont már a felszabadulás után megszerveződött. 1945 szeptemberében találkozhatunk híradással, amely arról tudósít, hogy a Vasutas Zenekar és a 7. kerületi honvédparancsnokság fúvószenekara egyesített hangversenyt ad.46 1946. februárban a MÁV-zenekar és a Rendőrzenekar együtt szerepelt a Miskolci Nemzeti Színházban a Köztársaság kikiáltása alkalmából.47 1946 tavaszának és nyarának az Erzsébet téren gyakori szereplője volt a Vasutas Zenekar Profánt István vezényletével. Indulókat és az alkalomhoz, a térzenéhez megfelelő műsort adtak elő. A zenekar ez időben munkájáról nem maradtak írásos anyagok. Nincsenek adataink a tagok nevéről. Profánt István a miskolci zenei élet ismert személye volt. Még 1933-ban Pataky Sándor MÁV-főtanácsos javaslatára cserkészzenekart szerveztek a jövő utánpótlására és ennek már akkor ő volt a vezetője. Maga is játszott fúvós hangszeren és tagja volt a Miskolci Filharmonikus Zenekarnak. 1946 nyarán munkájukat, az Erzsébet téri térzenéket, méltatta egy újságcikk és Miskolc nélkülözhetetlen együttesének nevezte őket. A cikk hangsúlyozta, hogy a zenekar tagjait demokratikus szellem hatja át, és a demokrácia művészi igényeit kívánják szolgálni. De azt is említi, hogy ez a szellem sokaknak nem tetszik és ott igyekeznek gáncsot vetni, ahol tudnak. Példának hangszerrongálást említ. Profánt István mindezek ellenére lelkesen halad a magyar munkás és demokratikus kultúrszellem útján.48 A cikk következtetni enged arra, hogy nemcsak a politikai életben folytak csatározások. A forint megjelenése után figyelemreméltó mozgalom indult el a vasutasok körében, amelyről egy eredetiben megmaradt, utcai falragasznak szánt Felhívás tájékoztat. A Felhívás tudtul adja, hogy a vasutas dolgozók kezdeményezésére megalakul a Zenebarátok 231
