Borsodi Levéltári Évkönyv 3. (Miskolc, 1980)

Gáspár Gyula †: Adalékok a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem történetéhez

lehetőségekről, amelyeket a Bükk jelent az erdészet szempontjából. A terv nem valósult meg, az Akadémia Selmecbányán maradt.

Ily előzmények után nem meglepő, hogy 1918-ban (nyilvánvalóan Selmecbánya állami hovatartozásának várható alakulása miatt) határozott kérést intéznek Miskolc városához az ide való településük ügyében. A városi tanács bizottságoknak adja ki a kérdés gazdasági stb. vonatkozásainak a megvizsgálását és ezek javaslata alapján hozza meg kedvező döntését 1918. december 19-i tanácsülésén3. Kétségtelen, hogy az első világháború befejezte után várható politikai, államhatári változások indokolják e sürgős jellegű kérést, de azt is ki kell emelni, hogy nyilvánvalóan a már felsorolt okok miatt Miskolc városra esett a választás. Azt is meg kell említeni, hogy ekkor még Diósgyőr, ahol a kohászati üzem működött, nem tartozott a városhoz. Érdemes hangsúlyozni, hogy a város akkori vezetése is mindent megtett az Akadémia idetelepítése érdekében, noha ezernyi gonddal-bajjal küszködtek a monarchia összeomlása nyomán keletkezett súlyos helyzetben.

Némi huzavonák után a Selmecbányái Akadémia Sopronba került, nyilván a Sopron város állami hovatartozását eldöntő népszavazás kedvező befolyásolása érdekében. Jellemző, hogy még 1921-ben is kérik a város vezetői a kormánytól az Akadémia Miskolcra való helyezését.4 Nyilvánvalóan felismerték már akkor is, milyen nagy jelentőségű lehet a város fejlődése szempontjából is egy ilyen felső szintű oktatási intézmény működése. Ez annál inkább kiemelendő, mivel a szintén idetelepült jogakadémia révén a városnak már volt felsőfokú oktatási intézménye. Azáltal, hogy Diósgyőr akkor még nem tartozott Miskolchoz, nem szólt közvetlen ipari érdek a műszaki felsőoktatás helyi megszervezése mellett.

Hangsúlyozni kell e helyen azt is, hogy a Nehézipari Műszaki Egyetem karai nem egyszerű „átültetés” révén kerültek Miskolcra. Nemcsak a környezet lett más, hanem sok szempontból (és alapvető szempontokból!) a tartalom is. Ugyanis egy új szervezeti keret mindig módot ad arra, hogy új oktatás valósuljon meg tartalmilag is, módszereiben is. Itt Miskolcon lényegesen bővült az alapoktatás a megelőzőhöz képest, ennek megfelelően a szakmai tárgyak is sokkal mélyebb feldolgozást nyerhettek. A 60-as évek elején bekövetkezett egyetemi-főiskolai reform is jó alkalmat adott erre. így egyes területeken (pl. olajmérnökképzés) világviszonylatban is kiemelkedően korszerű oktatást kapnak itt a hallgatók. így azt lehet megállapítani, hogy a színvonal állandó korszerűsítése terén is őrzi ez az új miskolci egyetem régi tradícióit.

Összefoglalva az elmondottakat, megállapítható, hogy már az első világháború előtt felmerült a Selmecbányái Akadémia Miskolcra való telepítésének a goldolata, és ezzel f^gy újabb magyar műszaki egyetem itteni kiépítésének a lehetősége is megvalósult volna. így 1949-ben a Nehézipari Műszaki Egyetem létrehozásával egy régi terv vált valóra. Természetesen, az új műszaki egyetem profiljának kialakításánál már figyelembe kellett venni a borsodi iparvidék hatalmas ütemű fejlődésével felmerülő újabb szakemberigényeket is. Ez a folyamat, az egyetem profiljának alakulása napjainkban is tart, az egyes karokon belül új szakok, ágazatok (gázmérnöki, rendszerszervezői stb.) keletkeznek.

Aligha kell ezzel kapcsolatban hansúlyozni, hogy mindez az oktatás tartalmát már az alapokban is befolyásolja. Ismét példaként említem meg a matematikát, ami egyes szakon kilenc-tízféléves tárgy lett; s ennek megfelelően növelhető volt a felhasználó műszaki tárgyak elméleti mélysége. így jogos a remény, hogy a régi törzsből újabb és újabb ágak is fognak kisarjadni, a régi és új szervesen fog egybekapcsolódni.

217