Borsodi Levéltári Évkönyv 3. (Miskolc, 1980)
Bogár Károly: A miskolci csata és jelentősége a Tanácsköztársaság harcaiban
Miskolc visszafoglalása Stromfeld Aurél a miskolci hadműveletek végrehajtására a Vörös Hadsereg III. hadtestét, a Landler hadtestet jelölte ki, amely Aszód környékén gyülekezett mint tartalék. Ebbe tartoztak az újonnan feliállított munkásalakulatok. Ez volt a legerősebb hadtest, amelynek az 1. és 5. hadosztály volt alárendelve. Az I. hadtest eközben a Tisza mentén demonstrációval vonta magára a román hadsereg figyelmét. Az ellenségnek Miskolc, Diósgyőr és Mályi környékén kb. 8 zászlóalja és három ütege volt. Ezek a csapatok a csehszlovák 6. légionista hadosztályhoz tartoztak és Zincone olasz tábornok parancsnoksága alatt állottak. Emellett Miskolc környékén több légionárius ezred (az olaszországi 32. légiós ezred, több francia légiós század), Tiszalúc környékén pedig a 81. Királyi-bojári román gyalogezred veszélyeztette a támadó Vörös Hadsereget.8 A magyar Vörös Hadsereg 1. hadosztálya a Vörös Hadsereg május 5-i átszervezésekor nyert beosztást a III. hadtest kötelékébe. Ez a hadosztály még április elején alakult, kötelékébe a 17., 44. és 69 dandár-csoport tartozott. A hadosztály eleinte a Dunántúlon a déli határvédelmi vonalon állomásozott. A Keleti Hadsereg parancsnokság április 21-i parancsa értelmében a hadosztály a román arcvonalra - Nyíregyházára került, majd a tokaji hídfő védelmére rendelték ki. Május 5-én megkezdték a hadosztály újjászervezését, új hadrendi felállítása az alábbi volt: 3 budapesti gépgyári, építőipari munkásokból és postásokból álló munkásezred, 32. volt gyalogezred. A hadosztály a következő erőkből és eszközökből állt: 12 zászlóalj 6737 fővel, 5997 puska, 9 géppuskás század, 64 géppuska, 6000 kézigránát, 425 ló és 105 jármű. Meg volt erősítve a 38. tüzérezred két osztályával, amely állt: 5 ütegből, azaz 4 db 7,5 cm-es hegyi ágyúból, 4 db 8 cm-es tábori ágyúból és 22 db 10 cm-es tábori tarackból, ezenkívül 1 repülőszázaddal, 1 árkász zászlóaljjal és 17 db gépkocsival rendelkezett a hadosztály. A hadsereg-parancsnokság május 17-én 14 órakor rendeletet ad ki a III. hadtestparancsnokságnak az 5. munkásezred felállításáról és beosztásáról. Ez diósgyőri munkásokból alakult. Az 1. hadosztálynak a miskolci hadművelethez az 5. hadosztály részei is rendelkezésre álltak. A jobbszárnyat Tiszalúc, Gesztely irányába, a 10. dandár két zászlóalja és egy ütege fedezte, a balszárnyon pedig három, Diósgyőr nyugati széle felé az 5. hadosztály zászlóalja támadt. Összesen tehát a Vörös Hadsereg 16 zászlóaljjal, 8 üteggel és 3 páncélvonattal indult Miskolc visszafoglalására.9 A Vörös Hadsereg kétségtelen erőfölénnyel támadt, azonban nem olyan fölénnyel, ahogy azt a csehszlovák burzsoá hadsereg olasz és francia tisztjei visszaemlékezéseikben eltúlozzák, mint pl. Porcinari ezredes, aki szerint a magyarok a város déli területén jelentős erőket összpontosítottak, szám szerint 40 000 embert tüzérséggel és gépfegyverekkel felszerelve.10 A miskolci hadművelet előkészítésére, végrehajtására a rendkívüli gyorsaság, a saját és ellenséges erőviszonyokhoz tökéletesen alkalmazkodó hadvezetés volt jellemző. A Miskolc felszabadításáért harcoló hadosztály újjászervezett egységeinél sok volt a kiképzetten, öreg és beteg katona. A parancsnokságok, az egységek rögtönzöttek voltak. A helyzet gyors cselekvést igényelt. Az 1919. május 6-án keltezett menetlevél szerint Julier Ferenc Hatvanba lett irányítva a hadtest-törzs megalakítására. A hadosztálytörzs tagjai: Uhlig Károly Szvacz Lajos Milecz István orgy. szds. vezds szds. Horcan Arthur Pisák Ferenc Huczkó Márton írnok írnok küldönc fhgy. Hencz Ferenc Högli János 201
