Borsodi Levéltári Évkönyv 3. (Miskolc, 1980)

Lénárt Béla: A Hejőcsabai Cement- és Mészmű története, 1890-1976

[66] QL. MÁK uo/Taníts 1266. sz. (1946. VI. 19.) jelentése.

[67] Új normák: kőberakás kemencébe: 1 kamra/4 fő, * mészégetés: 1,25 kamra/6 fő, mészkihordás: 65 q/fő, csillerakás a bányában 7 m3/10,5 q/fő.

Csupán emlékeztetőül: a felszabadulás előtt 10 óra alatt 4 főnek 2 kamrát kellett megrakni, a kihordóknak 100 q szenet kellett szállítani. OL. MÁK Személyzeti O. Z. 254. 6. cs.: Kimutatás a teljesítményrendszerben elért teljesítményszázalékról. 1947. V. 2.

[68] OL. MÁK Ügyvezető lg. Z. 992. 18. cs.

[69] OL. MÁK Ügyvezető lg. Z. 992. 19. cs.

[70] OL. MÁK uo. Janits 1947. okt. 1 2-i levele.

[71] Szabad Magyarország (1947. V. 3.): 35 ezer dolgozó nagyszerű seregszemléje Miskolcon és (1947. VI. 26.): „A szerzett jogokért” -hejőcsabai mészégetők harca a Hitelbank ellen.

[72] Szabad Magyarország (1947. X. 16.): Üzemek hangja állandó rovat: Nagymiskolc üzemeiben működésbe léptek a tervmegbízottak.

Uo. (1948.1. 6.): Túlhaladták a béketermelést a hejőcsabai mésztelep dolgozói.

[73] OL. MÁK Személyzeti O. Z. 254. 12. cs. Távirat Budapestről (1948. III. 26.)

[74] Szabad Magyarország (1948. III. 31.): Államosították a hejőcsabai mésztelepet is.

[75] OL. MÁK Ügyvezető lg. Z. 992. 21. cs. Levél a központból (1950. IV. 29.).

[76] Lásd 1/3. jegyzetben Dr. Vadász Elemér jelentését!

[77] Mikó Balázs igazgató, Polgár László főrmérnök, Kondor József főkönyvelő.

]78] Szabad Magyarország (1948. IX. 1.): Hejőcsabának is van már élüzeme.

[79] Szabad Magyarország (1949. XI. 20.): Befejezték hároméves tervüket a tapolcai kőbánya dolgozói.

[80] Törvényekés törvényerejű rendeletek (Bp. 1950. 83—91. lap.) 1949. XXV. tv. 11. §.

[81] Cserhalmi Sándor: A Hejőcsabai Cement-és Mészmű története. Bp. 1966. 19.

[82] Dolezsai Károly—Pauka Imre: Cementgyártás. Bp. 1964. 16.

[83] Dr. Kóródi József: Borsodi iparvidék. Bp. 1959. 212.

[84] Dr. Stark Antal .Тег/ és valóság. Bp. 1973. 132.

[85] Dr. Vitális György: A Hejőcsabai Cement- és Mészmű iparivíz-ellátásának földtani vizsgálata (Hidrológiai Közlöny 1965/2 74. lap.).

[86] Dolezsai-Pauka i. m. 16-17.

[87] Dolezsai-Pauka i. m. 16.

[88] Észafcmagyarország (1953. XI. 25.) Építőipari trösztök vezetőinek országos tapasztalatcseréje a hejőcsabai cementgyárban.

[89] Észak-Magyarország (1953. III. 19.) cím nélkül.

[90] Észak-Magyarország (1953. 1. 31.): Jobban törődjék a dolgozók igényeinek kielégítésével a cementmű vezetősége.

[91] Észak-Magyarország (1953. XII. 11.) Hejőcsabai őrjárat.

[92] Az egy főre eső termelési értéket a bruttó termelési érték és az üzem teljes létszámállományának hányadosával adtuk meg (a szerző).

[93] Az épülő Miskolc (MSZMP és a Hazafias Népfront kiadványa, Miskolc 1958. 25-27. lap.) A HCM építési költsége 200 millió Ft, a kőbánya rekonstrukciója 34 millió Ft, lakóépületek 22 millió Ft és bölcsőde 0,8 millió Ft.

[94] Észak-Magyarország (1953. V. 8.): Elhanyagolják az előzetes karbantartást c. cikkből kitűnik, hogy pl. az ún. „felszabadulási hét”, valamint 1953 tavasza folyamán nagy „hajrá” volt, melynek következtében május elején le kellett állítani a szárító- és őrlőüzemet. Bár 5 nap alatt megtörtént a javítás, az eredmény 92 vagonos cementkiesés volt.

[95] Berend T. Iván: A szocialista gazdaság fejlődése Magyarországon 1945-1968. Bp. 1974. 80-81.

[96] Cserhalmi i. m. 27.

[97] Kertész Ferenc, Szabó Béla, Tamasi Lajos, Weisz Lajos üzemi dolgozók tájékoztatása alapján.

[98] Észak-Magyarország (1958. XII. 14.): Befejezte tervét a hejőcsabai cementgyár.

[99] Népszabadság (1963. VIII. 24.): Határidő előtt befejezték a hejőcsabai Cementmű korszerűsítését.

Uo.: (1961. I. 21.): Az idén már 70 000 t-val több cement kerül a hejőcsabai Cementgyárból az építkezésekhez.

[100] Cserhalmi i. m. 33.

[101] Lásd a Népszabadság 1963. VIII. 24-i cikkét! (99. jegyzet.)

178