Borsodi Levéltári Évkönyv 3. (Miskolc, 1980)

Lénárt Béla: A Hejőcsabai Cement- és Mészmű története, 1890-1976

föld alatti kábelfektetés vette kezdetét. E munkákkal 1972 decemberében végeztek, megmozgattak 100 000 m3 földet, 150 000 m3 beton került az alapokba, mintegy 1200 km gyenge- és erősáramú kábelt fektettek le.

Ezután kezdődött az igazán látványos munka, a beruházott összegek is ekkor emelkedtek meg:

1971-72 470 millió Ft (összesnek 10%-a)

1973-74 3078 millió Ft (összesnek 65,5%-a)

1975—(76) 1152 millió Ft (összesnek 24,5%-a)

Sorra emelkedtek a 37 000 t kő és 15 000 t agyag befogadására épített nyersanyagtároló, a 2 db homogenizáló- és tároló siló (4, ill. 6000 t/db kapacitással), a hatalmas dopoltomyok. Megkezdődött a gépi berendezések szerelése, beállítása is. Igen komoly feladatot rótt az építőkre a 2 db 100 m hosszú 2000 t/h teljesítményű forgókemence összeszerelése. Agyártó sor folytatásába került az 52 000 t befogadóképességű klinker- tároló, majd a cementmalom. Itt csatlakoznak a rendszerbe a salakszárító szállítóberendezése, valamint az 500 t-s gipsz-klinker és salakbunker.

A termelt cement tárolására 8 db 6000 t-s silót emeltek, melyeket összekapcsoltak a régi tárolókkal. A rendszer utolsó állomása a csomagolóépület, ahol 3 db 90 t/h kapacitású csomagolóautomatát helyeztek el. A különböző technológiai egységeket szalagfolyosók kötik össze. Végre megoldódott a környezetvédelem problémája is a nagy teljesítményű elektrofilterek felszerelésével. Az egész üzemet automatikus vezérlőberendezéssel látták el. Elkészült a több mint 6 km hosszú, zárt szállítópálya, mely a régi csillés kötélpálya nyomvonalát követve, fordítóállomásokkal felszerelve, összeköti a bányát az üzemmel. Teljesítménye 700 t/h kő.

A vasúti pályaudvaron is rekonstrukció zajlott, a diesel tolatómozdonyok számára mozdonyszín épült. Az agyagot Tátra tehergépkocsikkal szállítják,ígygépjármü-szerviz- épületet is emeltek.

Az energiaellátás megoldására az országos 120kV-os távvezetékhez kapcsolódó transzformátorállomást, valamint a Kistokaj—Diósgyőr gázvezetékhez 23 000 nr/h teljesítményű gáz-átadóállomást adtak át. A fűtés, melegvízszükséglet kielégítésére 3 kazános hőellátó központot létesítettek.

A régi gyárból a salak- és gipsztárolók, a salakszárító és a már említett silók kapcsolódtak az új technológiai vonalba. A beépített gépi berendezések súlya meghaladta a 30 000 t-t.

A gyári építkezés mellett folyt a nagykőmázsai bánya rekonstrukciója is. A megnövekedő mészkőigény miatt a teljesítményt erősen növelni kellett. Ennek érdekében új szintet nyitottak és az egész termelési vonalat gépesítették, Új fúrógépet, rakodó- és szállítóeszközöket vásároltak, elő-utántöröt, puffertárolót építettek, innen indult a szállítópálya. Az itt dolgozók szociális ellátottságát öltöző, fürdő, ebédlő és konyha létesítésével biztosították.

A rendkívül sokoldalú műszaki és gazdasági előkészítést igénylő beruházást hátrányosan befolyásolta néhány tényező:

a) a tőkés világot megrázó gazdasági válság károsan hatott a kivitelezés devizahelyzetére;

b) egyes magyar és külföldi vállalatok nem tudták tartani a határidőket, ez a tény a sokoldalú kooperációval épülő gyár csaknem minden munkafolyamatának elcsúszását eredményezte;

c) . .. „A kivitelezői-szerelői oldal ütőképesség és szervezettség tekintetében . . . nem tudott felzárkózni a feladatokhoz ... ”u 7

11*

163