Borsodi Levéltári Évkönyv 3. (Miskolc, 1980)
Lénárt Béla: A Hejőcsabai Cement- és Mészmű története, 1890-1976
Az építés alatt szükségessé vált MDP-alapszervezet létrehozása, Nagy Balázs, majd Maglóczki György lettek az első titkárok. Az ismertetett nehézségek leküzdésében politikai felvilágosító munkájukkal élen jártak. Komoly erőfeszítéseket tett a szakszervezeti bizottság is, melynek akkori vezetői Kovács Barna, majd Bajári László voltak. A DISZ keretébe tömörülő ifjúmunkások is lelkesedéssel vették ki részüket a munkából Vágó László titkár vezetésével.96 1955-ben sikerült először 200 000 t fölé emelni a termelést. Ezt az eredményes munkát értékelték az élüzem cím adományozásával. Az ünnepségen Holec Balázs iparigazgató köszöntötte a gyár dolgozóit és adta át 18 főnek a sztahanovista oklevelet. A dinamikus fejlődést az ellenforradalom akasztotta meg. Az elbizonytalanodó vezetés hatékonyságát a cserék is gyengítették. 1956. júl. 31-én Mlakár Rezső lett az igazgató, a pártszervezet új titkára pedig Dues György kőműves. Ők már nem tudtak úrrá lenni az egyre súlyosbodó politikai, gazdasági helyzeten. Az ellenforradalom első napjaiban a termelés még normális mederben folyt, csak okt. 29-én állították le a gyárat, amikor a DIMÁVAG-ból érkezett „forradalmárok” erre „utasították” a munkásokat. A magára hagyott üzemben néhány öntudatos dolgozó gondoskodott a nagy értékű berendezések szabályszerű leállításáról, majd őrzéséről. Több hónapos sztrájk vette kezdetét, melyet a gyárban megalakult munkástanács szervezett és vezetett. Az üzemi párt- szervezet, DISZ és szakszervezet vezetőit nem engedték a gyár területére, munkájuk lényegében megbénult. A személyzeti osztályon és a pártszervezetben levő iratok, káderanyagok nagy részét megsemmisítették. 1956. november végén az ellenforradalom felszámolásának kezdete a gyár 8 régi kommunistáját arra indította, hogy próbálják meg az MSZMP-alapszervezet létrehozását és a termelés konszolidálását. A tulajdonképpeni újjáalakításra csak dec. elején került sor, a titkár Tamasi Lajos lett.9 7 A termelés megindításáról azonban ekkor még nem lehetett szó, a munkástanács a sztrájk mellett döntött, egyébként is teljes volt a szén- és nyersanyaghiány. 1957. febr. 19-én Mikó Balázst kormánybiztosi minőségben állították a gyár élére, ő kapta a normalizálás feladatát. Mikó a megújult párt- és szakszervezettel (utóbbi új titkára Palocsányi Dezső lett) megújította a munkástanácsot, márc. 15-én Polgár László főmérnököt Bacsa István váltotta fel, eltávolították a kompromittált elemeket, s az üzemi vezetés a törzsgárdára támaszkodva új erővel foghatott a munkának. A három és fél hónapos állás mintegy 75 0001 cement és 11 000 t mész kiesését jelentette. Szerencse, hogy az üzem gépi és egyéb berendezéseit sem a HCM-ben, sem a régi körkemencés telepen, sem a bányában nem érte kár. Az üzem életében a továbbiakban azok a tényezők játszottak fő szerepet, melyek a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány politikai, gazdasági intézkedései nyomán kedvező körülményeket teremtettek egy új gazdasági rendszer megalapozására. Az eddigi extenzív - főleg munkaerő-bevonás útján történő — fejlesztés helyett a termelékenység emelkedésére alapozott ipari növekedés célszerűségét hansúlyoz- ták. Előtérbe léptek a hatékonyság, önköltség csökkentésének, az egyéni érdekeltség fokozásának lehetőségeit és megvalósítását kereső gazdasági lépések, a jobban átgondolt tervezés, a piacviszonyok és a külkereskedelmi tényezők számottevő figyelembevétele stb. 157
