Borsodi Levéltári Évkönyv 3. (Miskolc, 1980)
Lénárt Béla: A Hejőcsabai Cement- és Mészmű története, 1890-1976
káltuk. Azáltal, hogy a hőmérsékletet közel 30 fokkal sikerült mérsékelnünk, dolgozóink egészségét és ezen túlmenően munkabírását a legmesszebbmenően megóvjuk és megtartjuk. A munkahelyek és azok környezetét tisztán tartjuk - a szerszámokat és az üzem berendezéseit állandóan javítjuk — ... Az Iparfelügyelőség által elrendelt óvóintézkedéseket a balesetek megelőzése végett végrehajtjuk. A közös fürdő a nap minden órájában . . dolgozóink rendelkezésére áll. Dolgozóink művelődésének előmozdítására a múlt évben kultúr hely iséget létesítettünk - a sport és zenecsoportot felállítottuk — . . . Ezáltal dolgozóinknak módot nyújtottunk arra, hogy szabad idejüket ne a füstös kocsmában töltsék el, mint a múltban . .. Kő üzemben: ... a munkaidőt 8 órára csökkentettük ... a védőfelszerelések alkalmazásával a . . . balesetek . . . számát a minimumra csökkentettük. A kőbánya munkahelyeit nagy erejű villanyvilágítással láttuk el, s ennek következtében a reggeli és esti szürkületkor a munkahelyek kifogástalan megvilágításban vannak ... A kőbányában is létesítettünk kultúregyesületet. . .”7 0 Az üzem életének sokoldalú kibontakozásában egyre nagyobb szerepet játszott az üzemi pártszervezet, amely 1947 januárjában alakult. Az aiapszervezet első titkára Bori András kőberakó lett. Az 1947-es miskolci lapok cikkei bizonyítják a párttagok politikai, agitációs tevékenységének szélesedését. Hamarosan megindultak a szerdai pártnapok, melyeken az előadók a mindenkori aktuális kérdésekről tájékoztatták az üzem párttagjait. Május 1-én az üzem munkásai részt vettek a felvonuláson; a viharosan zajló politikai eseményeket üzemi gyűléseken vitatták meg.71 A szakszervezeti mozgalom is hamarosan megizmosodott, a dolgozók 1945-től a foglalkozásuknak megfelelő szervezetbe léptek be, de a munkásság érdekvédelmét ekkor még elsősorban az üb. látta el. Fontos lépés volt a balesetelhárítási bizottság megalakítása is 1947. máj. 27-én. Az ifjúsági mozgalom 1948-ban indult. 1947. aug. 1-én indult az ország helyreállításának hároméves terve. Az üzemek a tervelőirányzat követelményeinek megfelelően termelési terveket készítettek. Megalakultak a tervbizottságok. A Straub Miklós tisztviselő által vezetett bizottság kidolgozta az 1948-as tervet, melyben 20 000 t mész és 65 000 t (43 000 m3) kő termelését irányozták elő.72 1948. februárjában már két tűzzel dolgoztak a körkemecében, s most először sikerült túlhaladni az utolsó békeév hasonló hónapjának termelését, márciusban pedig elérték a napi 1000 q mennyiséget, mely a teljes kapacitást jelentette. * A tapolcai és hejőcsabai üzemek életének döntő változása kezdődött meg 1948-ban az államosítással. 1948. márc. 26-án a volt MÁK Rt. vállalatvezetőjévé Dr. Hammel Lászlót nevezték ki, aki a megszüntetett igazgatóság teljes jogkörét átvette és gyakorolta.73 Márc. 31-én Bori András üb.-elnök Hejőcsabán üzemi gyűlésen jelentette be az államosítást.74 Az üzem élén egyelőre Janits Béla főmérnök maradt üzemvezetőként. 1948. okt. 15-én a hejőcsabai telepek új főhatósága a MÉSZ és CEMENTIPARI KÖZPONT lett. Az év utolsó negyedében megindult az önálló pénzügyi tevékenység (egyszámlaszám megállapítása, önálló számlázás és incassó, anyagkönyvelés stb.), ennek irányítására Kondor József személyében főkönyvelőt neveztek ki. 1948. dec. 20-án Mikó Balázs, volt bélapátfalvi kőfejtő lett az üzem első munkásigazgatója. 150
