Borsodi Levéltári Évkönyv 3. (Miskolc, 1980)

Seres Péterné: Adatok a Borsod-Miskolci Gőzmalom történetéhez, 1864-1947

interpelláló részvényes a termeléskiesés biztosítási ellenértékét 80 000 Ft-ra becsülte, ami igen tetemes összegnek számít, ha tekintetbe vesszük, hogy a tűz által az állóeszközökben okozott tényleges veszteség 39 ezer forint volt. A felszólaló részvényes számon kérte ezt az összeget annál is inkább, mert ez pótolta volna az építkezés költségéből hiányzó összeget.

A részvényesek között vita támadt a hiányzó forgótőke pótlásának módjáról is. A tagok egy része helyeselte a kölcsönkötvények kibocsátását, a másik az alaptőke részvénykibocsátás útján történő emelését tartotta célszerűnek. Felmerült, hogy az új részvényeket régi áron adják ki, egy másik csoport pedig javasolta, hogy 400 Ft-ra leszállított áron hozzák forgalomba. Ez utóbbi megoldás a „kispénzű” részvényesek érdekeit szolgálta, akik így jobban kihasználhatták volna az elővételi jogot. A tőzsdehangulathoz jobban értő igazgatóság teljes joggal javasolta a kölcsönkötvényt, a malomégés nem lett volna jó ajánlólevél a tőzsdén az új részvények kibocsátásához. A részvényesek között is győzött a józan érv, a közgyűlés 227:84 arányban megszavazta a kölcsönkötvény kibocsátását.

Az építkezés megindult és a malom 1885. szeptemberében megkezdte az őrlést.15 Az 1886. május 4-én tartott zárszámadó közgyűlés előtt az igazgatóság 97 napig tartó termelés eredményét ismertette, melynek tiszta haszna 3286 Ft volt. A beszámolóban ismertették, hogy az újjáépítés összes költsége 333 000 Ft volt, melyből a terven felüli költségtöbbletet az okozta, hogy az emeletek falait le kell rombolni, olyan károsodást szenvedtek. Az építkezés egyébként jól sikerült, a malom őrlőképessége kielégítő, 250 ezer q és a piaci helyzet is kitűnő volt. Problémák azonban továbbra is adódtak. A kölcsönkötvények értékesítése nem járt teljes sikerrel, lOOOdb-ból 265 kötvényt nem sikerült eladni. A forgótőke hiánya a malom hitelképességét rontotta, ezért az igazgatóság tagjai saját 150 ezer forintos hitelüket is felajánlották a malom javára. A pénzügyi nehézségek leküzdéséről szólva az igazgatóság ismét felvetette az alaptőke-emelés gondolatát, azzal a megjegyzéssel, hogy a részvénykibocsátásra a jelenlegi helyzetük nem alkalmas. Megoldásként javasolták, hogy a részvénykölcsön visszafizetéséig az osztalék összegét kell maximálni az alaptőke 5%-ig. A részvényesek ezt a javaslatot — érthető okokból — nem fogadták el egyhangúlag. Végső megoldásként a közgyűlés megszavazta, a zárszámadást a maximálásnak megfelelően kell elkészíteni, de a közgyűlés joga megmarad, hogy az osztalékot magasabbra emelje. A közgyűlés egyben azt is megszavazta, hogy az 1884—1885. termelési évekre osztalékot nem fizetnek.

Az 1880—90-es években a helyreállított malom termelését az építkezésből származó pénzügyi nehézségek már nem befolyásolták. Előtérbe került a mezőgazdaság és a piac mindenkori helyzete. Az igazgatósági beszámolókban egyre gyakrabban fordul elő, hogy a kapacitás kihasználatlanságának okaként a vámemeléseket és a belső piac egészségtelen versenyét említik. 1887-ben az országos molnárgyűlés első ízben határozott úgy, hogy az egészségtelen verseny kiküszöbölésére mesterségesen csökkentik a termelést. A védvám- rendszer miatt a belföldi piacra szorult Borsod-miskolci malom is csatlakozott a kezdeményezéshez. A csökkentett 1887. évi termelése 217 554 q őrlemény volt, ami a korábbi évekhez képest rohamos ütemű fejlődést jelent, csak a kapacitás kihasználtságában mutatkozik visszaesés.1 6 A termeléscsökkentés ugyanakkor nem jelentette a fejlesztés csökkentését, 1887-ben újabb gépeket vásároltak, 1888-ban pedig újabb két tároló- raktárat építettek. 1889-ben 21 ezer forintos költséggel épülő, 15 ezer q búza befogadására alkalmas, tisztítógépekkel ellátott magtár építését határozták el.

1889-ben a vállalat megünnepelte 25 éves jubileumát.17 A történeti visszapillantás a vállalkozás sikereiről tudott beszámolni. Az igazgatósági beszámolóban szó esett arról, hogy a vállalkozás kezdeti nehézségeit az okozta, hogy a részvénytőkét befektették az

116