Borsodi Levéltári Évkönyv 2. (Miskolc, 1979)
Kun László: A területi és üzemi munkástanácsok az 1956-os ellenforradalom második szakaszában
[57] U. о. 1956. november 2. [58] Jól szimbolizálták ezt a helyzetet a sárospataki községi munkástanács elnökének szavai: „Jelenti, hogy felsőbb rendelkezés folytán a Magyar Dolgozók Pártja párthelyiségeit zár alá veszi és lepecsételi, amint az Sátoraljaújhelyen már megtörtént. A párthelyiségben írógép, bútorzat van, miután a párt működése megszűnt, annak megvédése szükséges volt. Jelentette továbbá, hogy a Független Kisgazda Párt sárospataki szervezete megalakulását bejelentette. (BAZmLt. A sárospataki községi tanács jegyzőkönyvei, 1956. A községi munkás-paraszt tanács 1956. október 31-i ülésének jkv-e.) [59] Az ellenforradalom erői Miskolcon és Borsodban nem polarizálódtak olyan mértékben, mint Budapesten. Kutatásaink során nem találkoztunk olyan adatokkal, melyek arra engednének következtetni, hogy a három volt koalíciós párton kívül más pártok érdemben tevékenykedtek, vagy akár csak létrejöttek volna a megyében. Nem lehet azonban kétségünk afelől, hogy a miskolci Nemzeti Bizottság alakuló ülésén szélsőséges megnyilatkozásaikkal feltűnő „párton- kívüliek” a különféle szélsőjobboldali pártok potenciális tagjai közül kerültek ki. [60] MPB Arch 1/1957—31. Irányelvek néhány politikai és gazdasági kérdésről... [61] A miskolci Nemzeti Bizottság 1956. október 31-i alakuló ülésének jkv-e. (Pest megyei Bíróság NB 170/1958.) [62] E megváltozott helyzet a Nemzeti Bizottság alakuló ülésének jegyzőkönyvében is tükröződött: „ . . . a tegnapi nap folyamán megalakult a városban a Független Kisgazda Párt, újjászerveződött az MDP, megalakult az SzDP és a Nemzeti Parasztpárt. Megválasztották a pártok ideiglenes intéző bizottságait. Ezt követően a pártvezetők összeültek, hogy megvitassák azokat a tennivalókat, melyek szabadságunk és függetlenségünk megóvása érdekében szükségesek ... A négy párt értekezletén az az állásfoglalás alakult ki, hogy az ország különböző részein más és más elnevezéssel alakult önkormányzatok célkitűzéseinek megfelelően, Miskolcon az önkormányzati szerv neve Nemzeti Bizottság legyen. Amikor meghívtuk a polgártársakat, munkástanács-alakulásra hívtuk meg. Azóta megszűnt az egypárt rendszer, ma Miskolcon négy párt van.” U. o. [63] U. o. [64] U. o. [65] U. o. [66] A Nemzeti Bizottság egyik vezetőjének bírósági nyilatkozata szerint a jelölő bizottság elnökének „ . . . volt egy frappáns ötlete: úgy oldotta meg a kérdést, hogy azt mondta, itt vannak a különböző pártok listái, a nevek felett a különböző pártok neveit le kell vágni, ezzel a vörös posztót el fogjuk venni a szemük elől és nem fogják majd tudni, hogy ugyanezekre a listákra történik majd a szavazás”. (Pest megyei Bíróság NB 170/1958.) [67] A miskolci Nemzeti Bizottság 1956. október 31-i alakuló ülésének jkv-e. [68] A miskolci Nemzeti Bizottság névsora. (MB NB 181/1958.) Bár 70 tagú testületet kívántak választani, a névsor csak 69 személy nevét és adatait tartalmazza. [69] A miskolci Nemzeti Bizottság 1956. november 1-i ülésének jkv-e. (Pest megyei Bíróság, NB 170/1958.) [70] A miskolci Nemzeti Bizottság jelölőbizottsági üléséről készült jkv. U. o. [71] T. Dezső: „Október 31-én volt tartva a választás, s mivel akkor nagy tömeg jött össze, nem akartuk, hogy a Nemzeti Bizottság tagjain kívül idegenek és mások is bejöjjenek, hogy elképzeléseiket valóra tudják váltani. Egy kis taktikai fogáshoz folyamodtam és az elnökség választását elhalasztottuk november 1-re.” (Pest megyei Bíróság NB 170/1958.) A halasztásban azonban véleményünk szerint az is szerepet játszott, hogy minden antikommunista hűhó ellenére az október 31-i ülésen jelenlevő munkástanácsok többsége számára Gálffy a volt horthysta polgár- mester volt, s nem lett volna kockázatmentes október 31-én elnökaspiránsként felléptetni. [72] A miskolci Nemzeti Bizottság 1-4/1956. NB. sz. határozata; illetve az 1956. november 1-i ülésének jkv-e. (Pest megyei Bíróság NB 170/1958.) [73] U. o. [74] Észak-Magyarország, 1956. november 2. A történelem fintora, hogy e kommünikét ugyanaz a Gálffy szignálta, akivel szemben 1944 decemberében az akkor alakult forradalmi Nemzeti Bizottság hozott hasonló határozatot: „A Nemzeti Bizottság az állami szuverenitást gyakorolja, a közigazgatási szervek alá vannak rendelve. A . . . polgármesteri rendeletek bemutatandó a Nemzeti Bizottságnak.” (BAZmLt. A miskolci Nemzeti Bizottság iratai 2/1944) [75] Az ülés jegyzőkönyve nem maradt fenn, s ellentmondó adatokat találtunk arra vonatkozóan, hogy a rendelettervezet határozattá emelkedett-e. [76] A miskolci Nemzeti Bizottság rendelettervezete. (Pest megyei Bíróság NB 170/1958.) [77] U. o. 256
