Borsodi Levéltári Évkönyv 2. (Miskolc, 1979)
Kun László: A területi és üzemi munkástanácsok az 1956-os ellenforradalom második szakaszában
tiszta választással életre hívta a munkástanácsokat és a diákparlamenteket. Az államigazgatás demokratikus szervei úgy járási, mint megyei viszonylatban a munkástanácsok.”119 A „tiszta választással” létrehozott járási munkástanácsról azonban rövidesen közismertté vált, hogy a járás 53 községéből csak 24 küldöttjei vettek részt megválasztásé balhés a bányásztelepülések közül mindössze Alberttelep és Edelény képviseltette magát.120 A járási munkástanács elnöke ezért körlevélben közölte az községekkel, hogy a „szabálytalanul létrejött” megbízatást ideiglenesen vállalja, ugyanakkor azonban intézkedett a tekintetben is, hogy a választásnál ne érhesse meglepetés, amikor leszögezte: „hír szerint vannak olyan községek, ahol a régi vb, vagy az MDP egész egyszerűen kijelölte a munkás- tanács tagjait, s azokat ki is nevezte. A sztálinisták ilyen kísérleteit meg fogjuk hiúsítani, az ilyen munkástanácsot nem ismerjük el”.121 A tiszta demokrácia igen sajátos értelmezése volt ez. Kétségtelen ugyanis, hogy voltak olyan községek — nem is kis számban és nemcsak ebben a járásban —, ahol a választásokban kezdeményezőleg részt vevő tanácsi és pártvezetés érvényesíteni tudta személyi elgondolásait. Az ilyen munkástanácsokat azonban éppen olyan antidemokratikusan választották meg, mint a hasonló testületeket általában. Az edelényi járási munkástanács elnöke, aki saját maga ismerte el, hogy a testületnek nincs jogalapja és új választásokat kell tartani, mivel a megbízatás szabálytalanul jött létre, ugyanakkor felhatalmazva érzi magát arra, hogy a neki nem tetsző személyi összetételű munkástanácsokat ne ismerje el. Az edelényi járási munkástanács mindezeken túl törekedett politikailag is egyértelmű helyzetet teremteni a járásban. November 1-én körlevélben hozta a községek tudomására, hogy „az MDP megszűnt, mert a kormánynyilatkozat szerint a jövőben a dolgozó nép által létrehozott pártok fognak működni. A volt községi párttitkárok a községben semmiféle utasítást nem adhatnak. Hasonlóképpen megszűnt a DISZ, MADISZ, MÖHOSZ és egyéb önkéntes társadalmi szervezetek. Ezek helyiségeit... a megalakult pártok rendelkezésére fogja bocsátani a munkástanács. Megszűnnek egyúttal a községi tanácsok is, mert feladatkörüket a községi munkástanács látja el”.122 November 3-i körlevelükben kísérletet tesznek az új hatalom káderpolitikájának egységesítésére, amikor elrendelik a községi „volt vezetők” munkájának felülvizsgálatát. „Ha a községben volt olyan jegyző, aki élvezte a nép bizalmát, javasoljuk beválasztani a munkástanácsba” — írják.123 Az edelényi járási munkástanács nemcsak a polgári restauráció gyakorlati megvalósítása terén ment taláji legtovább a hasonló testületek közül, hanem politikai hatalmának katonai biztosításában is. Az egyedüli olyan testület ugyanis Borsodban, amely még a községi munkástanácsokban sem bízott, ezért úgy intézkedett, hogy a községi nemzetőrségek csak botokkal fegyverezhetők fel, és szükség esetén a járási munkástanács központi fegyverraktárából kell a fegyvereket helyszínre szállítani. Mindezek mellett külön is felhívták a községi munkástanács figyelmét arra, hogy az ilyetén létrehozott nemzetőrségben „az államvédelmi szolgálatot teljesített, vagy pártfunkciót végzettek alkalmazásra nem kerülhetnek”124 A putnoki munkástanács szintén megkísérelte a kezébe kaparintott hatalmat konszolidálni. Október 28-án kibővítették a testületet, behívták abba a községben található különféle hivatalok képviselőit. E behívásokkal a munkástanács alkalmazotti-értelmiségi karaktere tovább fokozódott.12 5 Ezt követően felhatalmazást kértek a megyei munkás- tanácstól, hogy a községi munkástanács láthassa el a járási munkástanács feladatkörét is. A kérelmet elutasították, így nem tudták a járás ügyeinek irányítását is kézbevenni. Annál határozottabban befolytak azonban a járási munkástanács megalakításába. A járási munkástanácsot néhány községi küldött jelenlétében a járási tanács dolgozóiból és a putnoki községi munkástanács tagjaiból alakították meg, s elnökévé a községi munkástanács elnökét választották.126 248
