Borsodi Levéltári Évkönyv 2. (Miskolc, 1979)
Kovács Ernő: Szentsimon község fejlődése a szocializmus alapjainak lerakása idején, 1950-1962
az eredményesen vizsgázókat. 146 Ezzel szándékozták segíteni a nagyüzemi mezőgazdaság szakemberrel való ellátását. Eredményei nem ismeretesek, valószínűleg sikertelen kísérletnek bizonyult, erre utal a szervezés körül támadt nehézség. A kultúrotthonnal közös épületben, annak programjához kapcsolódva működött 1950-től az állandó jellegű keskeny filmszínház}*1 A mozi, programja mellett, ismeretterjesztő jellegű oktatófilmek vetítésére is lehetőséget biztosított, amit az iskolai oktatónevelő munkában is hasznosítottak.148 A mozi kulturális szerepe a 60-as években erőteljesen csökkent, ezt bizonyítja a látogatók számának csökkenése is. 1950-ben a községben két könyvtár működött, a DISZ és a földművesszövetkezet külön-külön könyvtárral rendelkezett. Az oktatási és népművelési állandó bizottság megvizsgálta a könyvtárak helyzetét, és azt nem tartotta kielégítőnek. Megállapította, hogy nem gondozzák kellőképpen, ezért javasolta a két könyvtár összevonását.149 Az egységes könyvtár kialakítására 1952 tavaszán került sor.150 A könyvtár fejlesztésére a község vezetői 1958-tól fordítottak nagyobb figyelmet. A végrehajtó bizottság határozatot hozott a könyvtár népszerűsítésére a felnőtt lakosság körében, mivel a könyvtár látogatói zömmel az iíjúság, és főleg a tanulóifjúság köréből kerültek ki.151 Ehhez természetesen szükség volt a könyvállomány felújítására. Ezt két formában oldották meg: egyrészt hozzájárultak a járási népkönyvtár könyvalapjának bővítéséhez, amelyből rendszeresen cserélhet a községi könyvtár, másrészt a saját könyv- állomány fejlesztésére fordítottak figyelmet. 1960-ban például megállapította a végrehajtó bizottság, hogy amióta sok új könyvet szerzett be a könyvtár, az olvasók tábora szépen gyarapodik. Erre a tanács az év folyamán 2751 Ft keretet biztosított.15 2 A könyvtár könyvállományának gyarapításában egyre nagyobb szerepet vállalt a termelőszövetkezet. A megyei tanács előírta a termelőszövetkezetek részére, hogy a szociális és kulturális alapból biztositsanak megfelelő összeget könyvbeszerzésre. Ez a határozat az „Egy falu, egy könyvtár” társadalmi mozgalom akciójához kapcsolódik.15 3 A tömegkommunikációs eszközök forradalmi térhódításának lehetünk tanúi az 50-es és 60-as években. Mutatják ezt az alábbi beszédes számadatok: a) A sajtóterjesztés helyzete:154 Megnevezés: 1950 1960 1962 Napilap: 19 73 97 Hetilap, folyóirat: 7 97 124 Íz audiovizuális eszközök:15 5 Rádió: 20 116 243 Televízió: — 8 69 A fejlődés tehát egyértelmű. A lakosság széles rétegeihez került ezáltal a korszerű műveltség. A hagyományos művelődést felváltotta a korszerűbb és egyéni forma. Ez sokkal intenzívebb kultürálódást tesz lehetővé, amely azonban bizonyos befeléfordulást, elzárkózást is eredményez. A befeléfordulás az adott időben még nem éreztette hatását a községben, ezt bizonyítja a korábban már említett tv-klub, és az ismeretterjesztő előadások látogatottsága. Viszont teljesen leállt, illetőleg ünnepi alkalmakhoz kapcsolódva tevékenykedett, a színjátszó és táncszakkör, amelyeknek a községben nagy hagyományai voltak. 210
