Borsodi Levéltári Évkönyv 2. (Miskolc, 1979)
Beránné Nemes Éva: Adatok a felszabadulás és a demokratikus átalakulás kezdeteinek történetéhez Miskolcon és Borsodban
bizottság újbóli működtetését, a politikai ellenőrző funkciót is megosztotta a törvény- hatósági bizottság és a Nemzeti Bizottság között. A Miskolci Nemzeti Bizottság a törvényhatósági bizottság újjáalakításában nem- csupán saját hatáskörének további szűkülését látta, hanem — mint ezt a vonatkozó rendelet is előírja — a demokratikus pártoknak a közigazgatási apparátus működése feletti ellenőrzés lehetőségét. Kezdeményezője és szervezője volt a rendelet végrehajtásának. Kidolgozta a pártok és érdekképviseleti szervek részvételi arányát, elképzelését egyeztette a koalíciós pártok helyi vezetőivel, begyűjtötte a személyi javaslatokat, s teljesen kész tervezetet nyújtott be a városi közgyűlésen.76 A városi törvényhatósági bizottság újjává- lasztása a tervezetnek megfelelően január 29-én, a megyei törvényhatósági bizottságé — hasonló jellegű előkészítés után — április 3-án végbement. A törvényhatósági bizottságok személyi összetételének gyökeres megváltoztatása a felszabadulás előttihez képest — részét képezte a közigazgatás demokratizálásáért megindult küzdelemnek. Ebben, mint fent kimutattuk, jelentős szerepet vállalt magára a maga területén a Miskolci Nemzeti Bizottság. A közben megalakult községi Nemzeti Bizottságok tevékenysége jelentős mértékben eltért a Miskolci Nemzeti Bizottságétól. Szembetűnő különbség mindenekelőtt, hogy a kormány megalakulása, sőt a közigazgatás rendezéséről szóló kormányrendelet megjelenése után indultak, zömmel a január közepe és március közepe közötti időszakban, öntevékenységük kibontakozását nehezítette, hogy a hagyományos közigazgatási apparátus korábban működésbe lépett, s az említett kormányrendelet megjelenése után legtöbb helyen megkísérelte felülről megalakítani a községi Nemzeti Bizottságot. Összetételüket meghatározta, hogy alakulásukkor többnyire csak egyik-másik koalíciós párt volt jelen, előfordult, hogy még nem is működött a helyi szervezete, csak éppen a Nemzeti Bizottság létrehozása kedvéért kezdték megalakítani. A pártok helyi szervezeteinek ez az állapota labilissá tette a községi Nemzeti Bizottságokat, mert a felülről alakított bizottságok nem feleltek meg a demokratikus pártok célkitűzéseinek, nyomban harcolniuk kellett ezek újjáalakításáért, majd a később indult pártok is helyet követeltek maguknak.77 A községi Nemzeti Bizottságok működésének e sajátos feltételeit figyelembe véve megállapítható, hogy megalakulásuk és küzdelmük, egyenetlenségeik mellett is, a politikai cselekvés iskoláját képezte, népmozgalom volt, amely a forradalmi átalakulás elválaszthatatlan része. *** A fentiekben megkíséreltük felvázolni a felszabadulás nyomán Borsodban kibontakozott politikai folyamatokat. Sajátos vizsgálódási területünk lehetővé tette a munkásság történelemformáló ereje felszínre törésének megragadását, ennek ábrázolását öntevékeny akcióikban, különféle népi bizottságokban csakúgy, mint az új államiság születésében való részvételük eseményeiben. Végül megjegyezzük, hogy e helytörténeti téma a helyi kezdeményezések bemutatását kívánta elsősorban, ugyanakkor azt is bizonyítja, hogy a népi demokratikus forradalomnak kezdettől fogva fontos alkotó eleme a helyi kezdeményezés szerte az országban, s hogy a forradalmi cselekvés útjára lépett tömegek együttes ereje képezi a forradalmi átalakulás teljes folyamatát. 185
