Borsodi Levéltári Évkönyv 2. (Miskolc, 1979)
Beránné Nemes Éva: Adatok a felszabadulás és a demokratikus átalakulás kezdeteinek történetéhez Miskolcon és Borsodban
püspök, maga is az előkészítő bizottság tagja, tanulmányában erről így ír: „Az előkészítő bizottság körében (ahová azonban elég helytelenül, éppen azon az ülésen, amelyen az elnök személyéről kellett dönténi, nem hívták be a bizottság minden tagját) az a nézet alakult ki, hogy a nemzetgyűlés elnökéül politikai szerepet addig nem vitt, de köztiszteletben álló, nagy közéleti munkásságra visszatekintő idős embert kell ajánlani. Ilyet véltek feltalálni a 70 éves Szentpéteri Kun Bélában, Nagyiéta egyik képviselőjében, az egyetem helybenmaradt tanárainak egyikében, aki mögött akkor már közel félszázados tanári és közéleti munkásság állott, s mint egyházának egyik legnagyobb súlyú világi vezetője, valóban széleskörű népszerűségnek örvendett. Egyike volt azoknak a debreceni közéleti férfiaknak, akikkel a Vörös Hadsereg politikai biztosai barátságos beszélgetés alakjában közvéleménykutatást tartottak jóval a nemzetgyűlés előkészületeinek megindulása előtt. Úgy látszik, ekkor vonta magára a figyelmet tiszteletet parancsoló egyéniségével a dús ezüsthajú, fehér szakállú férfi, aki a feltett kérdésekre bátran, elfogulatlanul, teljes őszinteséggel és demokratikus szellemben nyilatkozott. Talán ez lehetett az alapja annak, hogy az előkészítés során az ő elnökké jelölését vették tervbe.”66 Amikor azonban Takács Ferenc Debrecen, Pécs, Miskolc és Hódmezővásárhely küldötteinek nevében beterjesztette a javaslatot, a jelölés ellen egyes kisgazdapárti, kommunista és szociáldemokrata képviselők, különösen debreceniek, azonnal tiltakozni kezdtek.67 Révész Imre leírása szerint, akik tiltakoztak, tudták azt, amiről az elnök- választás előkészítői sajnálatosan nem voltak előre tájékoztatva: Szentpéteri Kun Béla, ha az országos mozgalmakban nem is, a helyiekben nagy szerepet vitt, mint Tisza Istvánnak, majd Bethlen Istvánnak exponált híve; többször volt képviselőválasztási elnök, s ily minőségben a baloldali pártok embereiben nem hagyott jó emléket maga után. Az eseményről, amely majdnem felborította a gyűlés ünnepélyes menetét, „Vita az elnökválasztás körül” címmel tudósított Paál Jób.68 Ismertette, hogy Juhász Nagy Sándornak, Károlyi Mihály kormánya tagjának a javaslatára — akit eredetileg alelnöknek hoztak javaslatba, majd a Szentpéteri Kunt ellenzők elnöknek ajánlottak — felfüggesztették az ülést. Az öt percre tervezett szünet másfél óráig tartott. Az ülés megnyitása után az előkészítő bizottság egyik tagja, Valentinyi Ágoston Zsedényi Bélát ajánlotta. Juhász Nagy Sándor kérte a javaslat egyhangú elfogadását, ami meg is történt. így lett azután váratlanul, de egyhangúlag elnökké, majd az Ideiglenes Nemzetgyűlés Politikai Bizottságának elnökévé is. Zsedényi Béla miskolci jogakadémiai tanár, címzetes egyetemi tanár és egyházának egyik világi főtisztviselője volt. Különösebben nem kompromittálta magát politikailag az ellenforradalmi rendszer idején, sőt lapját a német megszállás után betiltották, s a Szálasi-puccs után a nyilasokkal is meggyűlt a baja. Közéleti szereplése azonban nem vethető egybe Juhász Nagy Sándoréval, aki az alelnöki tisztséget kapta. Lapszerkesztői múltja alapot adott ahhoz, hogy a polgárság képviseletében mandátumot kapjon, ennél többre azonban sem választói, sem képviselőtársai nem gondoltak. Pártállására vonatkozóan nincsen teljesen egyöntetű kép. A miskolci Nemzeti Bizottságban demokrata párti jelöltként szerepelt, noha Miskolcon nem működött ekkor ez a párt. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés naplójában pártonkívüliként tüntették fel, s ugyanezt erősíti Révész Imre írása, aki az elnökség tagjairól egyötentűen azt állítja, hogy nem tartoztak egyik párthoz sem. Ettől eltérő a Paál Jób által közölt kimutatás adata, ahol — nyilván elírás folytán — szociáldemokrata.69 Kiss András viszont feltárja, hogy Szentiványi Domokos már 1945 januárjában tárgyalt Zsedényi Bélával a Polgári Demokrata Párt kiépítéséről, s vele állapodott meg abban, hogy Teleki Géza lesz a párt elnöke.70 Miskolc város törvényhatósági bizottságában — annak 1945. január 29-i újjáalakuló ülésén — a Demokrata Párt listáján találjuk, majd Borsod vármegye Törvény- hatósági Bizottsága 1945. április 3-án tartott újjáalakuló ülésén neve a Nemzeti Demokrata Párt listáján található.71 183