Borsodi Levéltári Évkönyv 2. (Miskolc, 1979)
Beránné Nemes Éva: Adatok a felszabadulás és a demokratikus átalakulás kezdeteinek történetéhez Miskolcon és Borsodban
ADALÉKOK A FELSZABADULÁS ÉS A DEMOKRATIKUS ÁTALAKULÁS KEZDETEINEK TÖRTÉNETÉHEZ MISKOLCON ÉS BORSODBAN BERÁNNÉ NEMES ÉVA \ Hazánk felszabadulásának történetében fontos helyet foglal el a borsodi iparvidék és központja, Miskolc felszabadulása. Jelentőségét meghatározzák fontos ipartelepei, fekvése, Miskolc vasúti csomópont jellege s az a körülmény, hogy felszabadítása a Vörös Hadsereg hadműveletei sorában a Budapestért folytatott harc részét képezte. Mindezeken kívül e vidék sajátos társadalmi összetétele, a munkásság viszonylag nagy száma, munkás- mozgalmi hagyományai és a miskolci—diósgyőri ellenállási mozgalom viszonylagos fejlettsége is mind olyan tényezők, amelyek következtében felszabadulása az általános folyamaton belül önálló vizsgálatot érdemel. A hadtörténeti, történeti, illetőleg helytörténeti irodalom számos vonatkozásban feltárta a sorsforduló eseményeit, belső összefüggéseit és Borsod felszabadulása történetének sajátos vonásait.1 Jelen dolgozat az eddigi eredményekhez annyiban kíván hozzájárulni, amennyiben egy forráskiadvány iratanyagának gyűjtése közben sikerült újabb adatokra bukkanni, amelyek részben megerősítik és kiegészítik, egyben-másban módosítják a korszak történetének eddig ismert összefüggéseit.2 A vizsgálódás tárgya az indulás pillanata, 1944. december 3-tól december 24-ig, Miskolc felszabadulásától Borsod megye területének felszabadulásáig, mely csak a kezdeti lépések időszaka, ugyanakkor magában hordja mindazt, amiből a sorsforduló kiteljesedett. Miskolc felszabadulása A város felszabadításáért folytatott hadműveletek közvetlen előzménye a 2. Ukrán Front csapatainak november 6-án, egyszerre három irányban: Hatvan, Eger és Miskolc felé indított támadása. Erre az időre a város már súlyos háborús nyomokat viselt magán. Nem volt villany és vízszolgáltatás, a közlekedés teljesen megbénult, az utak sok helyütt megrongálódtak, a lakásoknak mintegy 30%-a lakhatatlan volt. Az ipari üzemek gépeit, raktárkészleteit a németek a terület átadása előtt igyekeztek elszállítani vagy felrobbantani, így a MÁV műhely 90%-ban, a Wulkán Oxigén gyár teljes mértékben, a Szilágyi és Diskant Gépgyár 70%-ban, az Első Magyar Öntöttüveggyár 85%-ban károsodott. A Szinva-hidakat egy kivétellel, amelyet a MÓKÁN ellenállási csoport tagjainak sikerült megmenteniük, a németek felrobbantották, megrongálták a vasúti felüljáró hidakat, a pályaudvar épületeiben és a pályatesteken bombarobbanások okoztak kárt.3 A lakosság súlyos megrázkódtatásokat élt át. Az avasi, a tetemvári pincékbe, óvóhelyekre húzódott, s egyaránt rettegett a kivonuló németek rombolásainak következményeitől s a város ostromától. Emellett csaknem minden családnak volt más félnivalója 11 163
