Borsodi Levéltári Évkönyv 2. (Miskolc, 1979)
Lehoczky Alfréd: Az ipari létszám alakulása és megoszlásának fő vonásai Borsod megyében a századforduló körül
Telephely nagysága Telephelyek száma Létszám % 20-100 fő 20 739 5,7 101-300 fő 2 419 3,2 301-500 fő 6 2290 17,5 501-1000 fő 3 1949 14,9 1001 fölött 3 7662 58,7 összesen: 34 13059 100,0 Míg tehát vállalatok szerint erőteljes a koncentráció, a telephelyeket nézve viszonylagos szórtság jellemző a megyére. A fenti táblázatból megállapítható azonban az is, hogy a három legnagyobb telephelyen (Diósgyőr, Ózd és Rudabánya) foglalkoztatták az összes segédszemélyzet több mint felét. Az a jelenség, melyre A tőkés gazdaság története Magyarországon 1848—1944. című munkában felhívják a figyelmünket, hogy ti. a magyar nagyipar struktúrájában „nem a kisebb üzemkategóriák legszélesebb talapzatára épül fel fokozatosan növekvő üzemnagyságok fokozatosan csökkenő köre”, hanem „a széles talapzat után a középső részek . . . kitöredeztek, viszont a csúcs ismét sértetlenül magasodik fel”, Borsod megyében még erőteljesebben jelentkezik.4 S ha ebben elsősorban az ágazati struktúra a felelős (a fogyasztási cikkeket gyártó ágazatok nagymérvű hiánya), úgy megyénk ipara ezt a tendenciát erősítette. Érdemes összehasonlítani ebből a szempontból az országos és a borsodi helyzetet. Üzem- Üzemek aránya (%) Létszám aránya (%) nagyság országos megye országos megye (fo) 21-100 76,2 58,8 26,6 5,7 101-500 20,0 23,5 35,8 20,7 501-1000 2,2 8,8 13,1 13,9 1000 fölött 1,6 8,8 24,5 58,7 A fenti kép azt mutatja, hogy a telephelyek sajátos piramisa a létszám egy fordított piramisát alakította ki Borsod megyében. A koncentráltság foka kettős erősitettséggel jelentkezik megyénkben: a kisipar és a nagyipar viszonyában a nagyiparé az abszolút túlsúly (63,3%), a nagyiparon belül a legnagyobb három üzem foglalkoztatja a munkások többségét. A megye munkásságán belül a nagyipari munkások túlsúlya már a századforduló idején is vitathatatlan tehát. Sokkal bonyolultabb a helyzet, ha külön vizsgáljuk Miskolc és a megye egyéb területeinek ipari jellegét. Alapvető tapasztalat, hogy miközben a nagyipar a megye székhelyén kívül helyezkedik el, Miskolcon kisipari hegemónia marad az uralkodó. 1900-ban — a tulajdonképpeni ipart figyelembe véve — az alábbi volt a helyzet: Megnevezés Borsod Létszám Miskolc Borsod Arány (%) Miskolc Önálló iparos Segédszemélyzet 3 480 1857 26,6 36,1 a kisiparban Segédszemélyzet 2 250 2244 17,2 43,6 a nagyiparban 7 373 1049 56,2 20,3 összesen: 13 103 5150 100.0 100,0
