Borsodi Levéltári Évkönyv 1. (Miskolc, 1977)
Kun László: Az 1956-os ellenforradalom kibontakozása, a proletárdiktatúra helyi szerveinek felszámolása Miskolcon és Borsod megyében
[22] MPB Arch. Gyűjtemény, Dobi Imre: Feljegyzés az októberi eseményekről. [23] MB NB 1720/1957. Itt kívánjuk megjegyezni, hogy a Diákparlament néven funkcionáló testület nem az október 22-én tartott Ságvári-kör gyűlés volt, mint ahogyan az a köztudatban és a korszakkal foglalkozó tudományos feldolgozásokban is szerepel, hanem az országos Diákparlament október 27-i ülésére a következő napon, október 23-án évfolyamonként megválasztott delegátusok, akik - mivel a DISZ-bizottság nem funkcionált - testületenként kezdtek tevékenykedni. A félreértésre feltehetőleg az adott okot, hogy az október 22-én elfogadott 11 pont a Diákparlament aláírásával jelent meg, és vált közismertté. [24] MPB Arch. Gyűjtemény. Dobi Imre: Feljegyzések az az októberi eseményekről. [25] MPB Arch. 1/1957—31. Irányelvek néhány politikai és gazdasági kérdésről .. . [26] A Mi Egyetemünk, 1956. október 24. [27] Uo. [28] NME Központi Irattár, számozatlan. A rektori tanács 1956. október 23-i ülésének jkv-e. [29] A Mi Egyetemünk, október 24. [30] MB NB 80/1958. [31] Uo. [32] A kiáltványt ebben a formában közölte Déri-Pataki: Az ellenforradalom Miskolcon (Kossuth, 1957. 11-12. old.). [33] K. L. tanúvallomása: „Hozzám jött valaki, miután eljöttünk a pártbizottságról, hogy az egyetemen szintén vannak követelések. Érdeklődött a DIMÁVAG követeléseiről és kérdezte, hogy a szovjet csapatokkal kapcsolatos követelések benne vannak-e és az illető akkor mondta, hogy vegyem be és ide adta a kezembe a papírt.” (MB NB 80/1958.) [34] A négy pont így a DIMÁVAG 21 pontos kiáltványának 17—20. pontja lett. [35] Itt kívánjuk megjegyezni, hogy a három követelés nem azért volt ellenforradalmi jellegű, mintha a szovjet csapatok magyarországi tartózkodása belpolitikailag szocializmus építésének conditio sine qua nonja lett volna, hanem mert a magyar nacionalizmus e ponton találkozott a nemzetközi ellenforradalom érdekeivel és törekvéseivel; a Varsói Szerződés felbontásának, a semlegességnek, a szovjet csapatok kivonásának nacionalista töltetű követelése a szocialista világrendszer stratégiai pozícióit volt hivatott gyengíteni, s ezzel az áttétellel szolgálta a magyar és a nemzetközi ellenforradalmi erők érdekeit. [36] MB NB 80/1958. [37] Déri Ernő—Pataki László: Az ellenforradalom Miskolcon, 9—10. oldal; ületve MPB Arch. Gyűjtemény, Dobi Imre: Feljegyzések az októberi eseményekről, MPB Arch 1/1957-34. (Az NME MSZMP-szervezet feljegyzése az októberi eseményekről.) [38] MB M/1722/1957. MPB Arch. Gyűjtemény, Dobi Imre: Feljegyzések az októberi eseményekről. A távirat szövege nem maradt fenn. A Diákparlament október 23-i eseményekkel kapcsolatos állásfoglalása azonban az egyetemi lap október 24-i számában megjelent: „Október 23-án ismét összeült a Diákparlament és eddigi követelései mellett szigorúan kitartva állást foglalt minden burzsoá restaurációs kísérlet ellen.” [39] MB NB 80/1958. MPB Arch. 1/1957—31. Irányelvek néhány politikai és gazdasági kérdésről. [40] MB NB 80/1958. [41] „ ... láttam, hogy F. R. ott van és egy nagyobb csoport veszi őt körül... azt hallottam, hogy F. a dolgozók jogos követeléseit említette, mivel a megyei pártbizottság is egyetért... A hangulat F. körül elég forró volt, a testi épsége is veszélyeztetve volt, ezért én is felléptem melléje és beszéltem a tömeghez” — rekonstruálta az eseményeket T. Gy. (MB NB 80/1958.) [42] Uo. [43] MPB Arch. Gyűjtemény, Grósz Károly: Feljegyzés az októberi ellenforradalmi eseményekről, személyes tapasztalataim lapaján. [44] MB B 1722/1957. Külön fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy a háttérben tevékenykedő ellenforradalmi erők hogyan használták fel az egyetemi hallgatók életkori sajátosságait. Október 22. körül ők lettek az új márciusi fiatalok, 48 zászlóhordozói. Amikor megkísérelték e csoportok tervei ellen, vagy nem e csoportok tervei szerint cselekedni, elhíresztelték, hogy gerinctelenek. Azt sugallták nekik, hogy ők most forradalmi módon csinálják a történelmet, s valósággal beleheccelték őket az ellenforradalom érdekeit szolgáló különféle akciókba. [45] Itt kívánjuk megjegyezni, hogy Miskolc városszerkezetéből következően a belvárosban keletkezett megmozdulások mindig kispolgári, diák- és lumpenbázissal rendelkeztek s a munkásmegmozdulások mindig Diósgyőrből indultak ki. [46] MN NB 1547/1957. [47] MPB Arch. Gyűjtemény. Grósz Károly: Feljegyzés az októberi eseményekről. . . 276
