Borsodi Levéltári Évkönyv 1. (Miskolc, 1977)
Kun László: Az 1956-os ellenforradalom kibontakozása, a proletárdiktatúra helyi szerveinek felszámolása Miskolcon és Borsod megyében
[2] MPB Arch. Gyűjtemény, Grosz-interjú. Hozzá kell ehhez tennünk, hogy a kapcsolatokat nagyon nehéz dokumentálni, mivel személyi és nem hivatalos kapcsolatok voltak. [3] Dobi Imre: Feljegyzések az októberi eseményekről i. h. [4] NME Központi Irattár, rektori iratok, rendezetlen. Rektori beszámoló az NME munkájáról az 1956/5 7-es tanévben. [5] Dobi Imre: Feljegyzések az októberi eseményekről i. h. [6] A dokumentum teljes terjedelmében megjelent A Mi Egyetemünk 1956. október 24-i számában. [7] NME Központi Irattár, rektori iratok, rendezetlen. Rektori beszámoló az NME munkájáról az 1956/57-es tanévben. [8] „Gyárunkban az egyik dolgozó 1956. október 16-án munkatársai felé így jelentette ki: a jövő héten a gyár leáll, sztrájk lesz’. Amikor erről tudomást szereztem, felmentem a nagyüzemi pb titkárához ... és közöltem vele, hogy mit hallottam.” (DIGÉP MSZMP PB Irattár. Csiba Ferenc visszamelékezése.) [9] DIGÉP MSZMP PB Irattár, Kecskeméti Ferenc visszaemlékezése. [10] Uo. [11] „Október 22-én... T. Gy. hozzám jött, és hozott egy ívet és arról beszélt nekem, hogy engedjem meg, hogy szabad pártnap legyen. Azt is mondta, hogy a dolgozók aláírásaikkal fogják támogatni a pártnap megtartását. Kérdeztem tőle, hogy milyen ügyben legyen a pártnap. T. mondotta, hogy aggodalom van a párt miatt és meg kell védeni a pártot, hogy a dolgozók lássák, a párt is segíteni akar problémájukon és nem zárkózik el a követelésektől” — mondotta bírósági tanúvallomásában az Óhivatalház MDP-alapszervezetének titkára. (MB NB 80/1958.) [12] MPB Arch. Gyűjtemény. Grosz-interjú. Kutatásaink során nem sikerült megbízható adatokat találni arra vonatkozóan, hogy kik voltak ezek az üzemi emberek és hogyan kerültek az ülésre. Nem tarthatjuk kizártnak, hogy az egyetem nagy számú esti és levelező hallgatója közül kerültek ki. Ugyanakkor azonban tudomásunk van arról, hogy az ülésre meghívtak egyetemen kívüli szerveket is. így vettek részt — meghívottként — az ülésen a Kilátó szerkesztő bizottságának képviselői. [13] A Mi Egyetemünk, 1956. október 24. r 14] MPB Arch. 1/1957-31. Irányelvek néhány gazdasági és politikai kérdésről. Az MDP Politikai Bizottságához intézett levél előzménye a megyei pártaktíva október 13-i, a Hazafias Népfront október 14-i tanácskozása és a megyei pártapparátus október 15-i taggyűlése volt. Az e megbeszéléseken szót kapó kommunisták döntő többsége abból a súlyos helyzetből kereste a kivezető utat, mely a külső és belső ellenség felerősödő támadásával egyidejűleg ható ingadozó központi vezetés miatt kialakult. Az október 18-án kelt levelet — mely a központi vezetés kemény bírálata mellett több revizionista követelést is tartalmazott - F. R. fogalmazta meg, s a négy megyei titkár aláírásával elküldték a politikai bizottságnak. F. R. ezt követően utasította a pártbizottságokat, hogy a dokumentumot ismertessék a pártszervezetekben. Az akció a megyei első titkár első kísérlete volt, egy - a központi vezetőséggel szemben álló - borsodi pártfrakció kialakítására. [15] A Mi Egyetemünk, 1956. október 24. [161MB NB 1720/1957; MB B 541/1957; Legfelsőbb Bíróság Bf. VI. 1490/1958; Dobi Imre: Feljegyzések az októberi eseményekről; MPB Arch. 1/1957—34. Az NME MSZMP szervezetének feljegyzése az októberi eseményekről. [17] A Mi Egyetemünk 1956. október 24. [18] MB B 541/1957. Nagy Imre 1955 őszén, 1956 tavaszán írt s 1957-ben Nyugatra csempészett „Emlékirataiban” írja a békés egymás mellett élés öt alapelvével foglalkozva: „Kis országok számára, mint Magyarország, létkérdés helyesen meghatározni helyzetüket az államok közötti viszonyok terén ... El kell kerülni, hogy az ország hatalmi tömbök összecsapásának részese legyen ... a legcélravezetőbbnek látszik a haladó' demokratikus és szocialista, vagy hasonló típusú, úgyszintén az öt alapelvet osztó más rendszerű országok egybehangolt külpolitikája és együttműködése a hatalmi tömbök politikája ellen, semlegesség, vagy aktív együttműködés alapján . .. Kossuth Lajos szemei előtt a magyarság független, szuverén, önálló és szabad nemzeti létének biztosítására nem valamilyen nagyhatalomhoz, vagy hatalmi csoporthoz való csatlakozás lebegett, hanem a környező népekkel való szoros összefogás, szabad népek egyenjogú szövetsége (föderációja) keretében. Ezekhez az eszmékhez kell visszatérnünk.!’ (a brüsszeli Szemle, 1960. január). [19] MBB 1720/1957. [20] NME Központi Irattár, rektori iratok, számozatlan. Megjelent A Mi Egyetemünk 1956. október 24., Észak-Magyarország 1956. október 25-i számában. [21] MPB Arch. 1/1957—31. Irányelvek néhány politikai és gazdasági kérdésről. . . 18* 275
