Borsodi Levéltári Évkönyv 1. (Miskolc, 1977)

Kun László: Az 1956-os ellenforradalom kibontakozása, a proletárdiktatúra helyi szerveinek felszámolása Miskolcon és Borsod megyében

ülést tartanak, majd megszövegeztek egy felhívást, amelyben követelték, hogy a szovjet hadsereg azonnal vonuljon ki az országból, alakuljon új magyar kormány, biztosítsanak sztrájkjogot a munkásságnak, valamint „teljes amnesztiát a forradalomban részt vevő magyaroknak”. A követelések nyomatékosabbá tétele érdekében a proklamáció bejelentette, hogy amíg a követeléseket nem teljesítik, a közellátás kivételével sztrájkolni fognak a miskolci üzemek. „A Nagy-Miskolc dolgozó népe által megválasztott népi bizottság (mun­kások, egyetemisták, katonák)” aláírással megjelent állásfoglalás végezetül felhívja „Nagy Miskolc népét, hogy .mindenféle provokációtól tartsa távol magát. Ne engedjük, hogy vér folyjon Miskolcon és Borsod megyében. Legyen repd, nyugalom és fegyelmezetten követeljünk.”64 A diákparlament vezetői és az üzemi küldöttek meglehetősen zavarban voltak, hogy mit kezdjenek az összecsődült tömeggel. A teljes politikai, ideológiai zűrzavar, az ellenfor­radalom követeléseinek átvétele és hangoztatása ellenére ugyanis a diákparlamenti vezetők és a „munkásküldöttek” komolyabb része félt a vérontástól, a rombolástól. Ez magya­rázta, hogy olyan nagy teret kapott a rend, a fegyelem, a provokációk elkerülésének hangoztatására. E tekintetben azonos platformon voltak a „Népi Bizottságban” helyet ka­pó kommunistákkal, akik szintén alapvető feladatnak tekintették a tüntetés békés feloszla­tását, s a további zavargások elkerülését. E félelem mellett egyes újonnan felszínre került vezetők részéről feltehetőleg közrejátszottak olyan megfontolások is, hogy egy rombo­lássá fajuló tüntetés a karhatalom, esetleg a szovjet egységek fellépését eredményezheti. Márpedig 25-én Miskolcon az államvédelmi karhatalmi egységek és a rendőrség még szer­vezett erőt jelentettek, szemben az ellenforradalommal, mely még nem rendelkezett szervezett erővel, pusztán annyit tudott elérni, hogy az ekkor és a későbbiekben is háttér­ben maradó emberei révén olyan tömegeket mozgasson, melyek zöme szándékait tekintve nem volt ellenforradalmár. A Népi Bizottság, ülésének befejezésével, felszólította a résztvevőket, hogy vonul­janak a Petőfi-szoborhoz és koszorúzzák meg azt.6s A tömeg a Petőfi-szoborhoz vonult. Útközben érkezett a hír, hogy Gerő Ernőt leváltották és Kádár János lett a párt első titká­ra. A Petőfi-szobornál újból végighallgatták a 11 és 21 pontot, ismételten kihirdették az általános sztrájkot. Ekkor már külsőségeiben is teljesen nacionalista jellegű lett a fel­vonulás.6 6 A Petőfi-szobor megkoszorúzása után a tömeg szétoszlott. A munkások és egyete­misták nagy része hazament, s a belvárosban csak kisebb — főleg középiskolás diákokból és különböző lumpen elemekből összeverődött — csoportok maradtak. A nemzeti külsőségek, 1848 teátrális elemeinek átvétele és alkalmazása, nagyon világos politikai funkcióval bírt, és előtérbe kerülésük nem tekinthető véletlennek. Az a történelmietlen analógia jelentkezett itt, amelyet az ellenforradalom polgári jobbszárnya igyekezett szisztematikusan elmélyíteni: 1956-ban éppen úgy a nemzeti függetlenséget kell megteremteni, mint 1848-ban, az 1956-os ifjúság ugyanazt a szerepet játssza, mint a márciusi fiatalok. A nacionalizmus, a nemzeti színű dekoráció, 1848—1956 történel­mietlen párhuzamba állítása sok fiatalt — és kevésbé fiatalt — megtévesztett, akik a „forra- dalmiság”, a történelemcsinálás lázától megrészegülve nem vették észre, hogy a nemzeti külsőségek nagyon is meghatározott, szocializmus ellenes tartalmat takarnak. A magyar nacionalizmus funkciójának szimbóluma volt a tüntetés: amíg a menet elején munkások és diákok emelték magasra a háromszínű zászlót, a menet után vonuló csőcselék vörös zászlókat égetett. Mindezek mellett világosan látnunk kell, hogy bár a nacionalista vonások felülkere- kedésében és dominánssá válásában a magyar nacionalizmus mély gyökerei mellett szere­pet játszott a nemzeti hagyományok és külsőségek apolitikus kezelése is, a döntő lökést 250

Next

/
Thumbnails
Contents