Borsodi Levéltári Évkönyv 1. (Miskolc, 1977)
Kun László: Az 1956-os ellenforradalom kibontakozása, a proletárdiktatúra helyi szerveinek felszámolása Miskolcon és Borsod megyében
ülést tartanak, majd megszövegeztek egy felhívást, amelyben követelték, hogy a szovjet hadsereg azonnal vonuljon ki az országból, alakuljon új magyar kormány, biztosítsanak sztrájkjogot a munkásságnak, valamint „teljes amnesztiát a forradalomban részt vevő magyaroknak”. A követelések nyomatékosabbá tétele érdekében a proklamáció bejelentette, hogy amíg a követeléseket nem teljesítik, a közellátás kivételével sztrájkolni fognak a miskolci üzemek. „A Nagy-Miskolc dolgozó népe által megválasztott népi bizottság (munkások, egyetemisták, katonák)” aláírással megjelent állásfoglalás végezetül felhívja „Nagy Miskolc népét, hogy .mindenféle provokációtól tartsa távol magát. Ne engedjük, hogy vér folyjon Miskolcon és Borsod megyében. Legyen repd, nyugalom és fegyelmezetten követeljünk.”64 A diákparlament vezetői és az üzemi küldöttek meglehetősen zavarban voltak, hogy mit kezdjenek az összecsődült tömeggel. A teljes politikai, ideológiai zűrzavar, az ellenforradalom követeléseinek átvétele és hangoztatása ellenére ugyanis a diákparlamenti vezetők és a „munkásküldöttek” komolyabb része félt a vérontástól, a rombolástól. Ez magyarázta, hogy olyan nagy teret kapott a rend, a fegyelem, a provokációk elkerülésének hangoztatására. E tekintetben azonos platformon voltak a „Népi Bizottságban” helyet kapó kommunistákkal, akik szintén alapvető feladatnak tekintették a tüntetés békés feloszlatását, s a további zavargások elkerülését. E félelem mellett egyes újonnan felszínre került vezetők részéről feltehetőleg közrejátszottak olyan megfontolások is, hogy egy rombolássá fajuló tüntetés a karhatalom, esetleg a szovjet egységek fellépését eredményezheti. Márpedig 25-én Miskolcon az államvédelmi karhatalmi egységek és a rendőrség még szervezett erőt jelentettek, szemben az ellenforradalommal, mely még nem rendelkezett szervezett erővel, pusztán annyit tudott elérni, hogy az ekkor és a későbbiekben is háttérben maradó emberei révén olyan tömegeket mozgasson, melyek zöme szándékait tekintve nem volt ellenforradalmár. A Népi Bizottság, ülésének befejezésével, felszólította a résztvevőket, hogy vonuljanak a Petőfi-szoborhoz és koszorúzzák meg azt.6s A tömeg a Petőfi-szoborhoz vonult. Útközben érkezett a hír, hogy Gerő Ernőt leváltották és Kádár János lett a párt első titkára. A Petőfi-szobornál újból végighallgatták a 11 és 21 pontot, ismételten kihirdették az általános sztrájkot. Ekkor már külsőségeiben is teljesen nacionalista jellegű lett a felvonulás.6 6 A Petőfi-szobor megkoszorúzása után a tömeg szétoszlott. A munkások és egyetemisták nagy része hazament, s a belvárosban csak kisebb — főleg középiskolás diákokból és különböző lumpen elemekből összeverődött — csoportok maradtak. A nemzeti külsőségek, 1848 teátrális elemeinek átvétele és alkalmazása, nagyon világos politikai funkcióval bírt, és előtérbe kerülésük nem tekinthető véletlennek. Az a történelmietlen analógia jelentkezett itt, amelyet az ellenforradalom polgári jobbszárnya igyekezett szisztematikusan elmélyíteni: 1956-ban éppen úgy a nemzeti függetlenséget kell megteremteni, mint 1848-ban, az 1956-os ifjúság ugyanazt a szerepet játssza, mint a márciusi fiatalok. A nacionalizmus, a nemzeti színű dekoráció, 1848—1956 történelmietlen párhuzamba állítása sok fiatalt — és kevésbé fiatalt — megtévesztett, akik a „forra- dalmiság”, a történelemcsinálás lázától megrészegülve nem vették észre, hogy a nemzeti külsőségek nagyon is meghatározott, szocializmus ellenes tartalmat takarnak. A magyar nacionalizmus funkciójának szimbóluma volt a tüntetés: amíg a menet elején munkások és diákok emelték magasra a háromszínű zászlót, a menet után vonuló csőcselék vörös zászlókat égetett. Mindezek mellett világosan látnunk kell, hogy bár a nacionalista vonások felülkere- kedésében és dominánssá válásában a magyar nacionalizmus mély gyökerei mellett szerepet játszott a nemzeti hagyományok és külsőségek apolitikus kezelése is, a döntő lökést 250