Borsodi Levéltári Évkönyv 1. (Miskolc, 1977)
Újlaki Péter: Adalékok az 1945-ös nemzetgyűlési választások történetéhez Borsod, Abaúj, Zemplén megyékben
Tóth József, Dubay István, Augusztin Ferenc, Szabó Pap János, Szabó József, Szakács József, Pocsay László, Illés Sándor és Brunczwik István) és az SZDP 4 (Rónai Sándor, Reisinger Ferenc, Nemes Júlia és Juhász István) képviselőt küldhetett a nemzetgyűlésbe. Emellett az NPP kettő, az MKP öt, a FKgP öt és az SZDP négy pótképviselői helyhez jutott. A nemzetgyűlési választások kimenetele nyilvánvalóvá tette, hogy az FKgP demagógiája — elsősorban az elmaradott vidékeken célt ért: abszolút többséget eredményezett, mivel párttagságán kívül is igen sok szavazatot kapott. Ugyancsak nyilvánvalóvá vált a közvélemény és mindenekelőtt a munkáspártok számára, hogy az FKgP mögött egy emberként sorakozott fel a reakció, amely csak megfelelő alkalomra várt, hogy visszájára fordítsa a demokratikus átalakulás addigi eredményeit. A munkáspártok szilárd elhatározása volt, hogy ezt közös erővel, bármi áron is megakadályozzák. Erre adott kitűnő alkalmat november 7-e, a mandátumok kiosztásának napja, egyben a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója. A munkáspártok a két esemény tiszteletére mozgósították Miskolc és a környék munkásságát, amely nagy tömegekben vonult fel a városban. A tüntetés célja az volt, hogy „értesse meg mindenkivel, akit illet, hogy a reakciónak mind gazdasági, mind politikai téren teljesen vissza kell vonulnia, mert különben az intő szavak, figyelmeztetések, fenyegetések után szemben fogja találni magát a dolgozók százezreinek kemény öklével”.89 A felvonulás — egy-két atrocitás ellenére (feldúlták az FKgP választási irodáját)90 — rendben zajlott le és egyben mindenki számára világosan megmutatta, hogy hiába győzött az FKgP, a dolgozók ellenére immár nem lehet politikát folytatni. A választás eredménye tehát éppen a várt hatás ellenkezőjéhez, a munkástömegek aktivizálódásához vezetett, és ez komoly előremutatást, biztatást és biztosítékot jelentett a népi demokratikus átalakulás hívei számára az elkövetkező évek politikai harcaihoz. JEGYZETEK Rövidítések B.-A.-Z. megye MNFF MKP SZDP FKgP NPP PDP Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyar Nemzeti Függetlenségi Front Magyar Kommunista Párt Szociáldemokrata Párt Független Kisgazdapárt Nemzeti Parasztpárt Polgári Demokrata Párt [1] A Magyar Statisztikai Szemle (1946. 1-6. sz. 12—13 o.) adatai szerint 1941-ben a lakosság száma 642 328 volt, 1945. június 30-án pedig 593 167, illetve visszatérések következtében 602 473. Ugyanakkor nem tesz említést 9 306 Zemplén megyei lakosról, akik minden valószínűség szerint Borsod megyébe, de fó'leg Miskolcra települtek be. Amennyiben ez igaz, úgy a lélekszám 611 779. A Borsod-Abaúj-Zemplén megye legfontosabb statisztikai adatai 1956. Miskolc, 1957. c. kiadvány 35. oldalán közölt adatok 1941-ben 633 194, 1949. január 1-én pedig 630 711 lakosról tesznek említést. A Faragó Gyula-féle statisztika (Párttörténeti Intézet Archívuma, továbbiakban PIA 283-38 — 19) 1941-ben 644 165 lakosról tud, 1945-ös adatot viszont nem közöl. [2] A megyében található 119 896 lakóház közül 25 218 épület sérült meg (Miskolcon 14 278 közül 7 152). Borsod-Abaúj-Zemplén megye legfontosabb statisztikai adatai 1956. Miskolc 1957. 461. o. [3] A minisztériumi iparhoz tartozó 75 ipari létesítmény szinte kivétel nélkül kisebb-nagyobb károsodást szenvedett. (Magyar Statisztikai Szemle 1946. 1-6. sz.) [4] Borsod-Abaúj-Zemplén megye legfontosabb statisztikai adatai 1956. Miskolc 1957. 461. o. [5] Szabó Éva: Adalékok a Magyar Kommunista Párt szervezeteinek létrejöttéhez. (Párttörténeti Közlemények, 1960. 1-2. sz. 109-110. o.) 229
