Borsodi Levéltári Évkönyv 1. (Miskolc, 1977)
Nemcsik Pál: A Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. fekete könyvei, 1902—1940
Nyilvánvaló, hogy a két „fekete-könyv” adatainak halmazából csupán ízelítőt tudtam adni. További elemzésük még jobban láttathatja majd a jövőben a Rimái társulat üzem- és munkáspolitikájának eddig kevésbé ismert és feltárt összefüggéseit. Az adatokból kontúrjaiban kirajzolódó összkép azt bizonyíthatja, hogy a rimái munkás a kapitalizmus korában a modern ipari elvek szerinti üzem szervezettségének magas fokára jutott el, csak ezt a szervezettséget nem a munkás, hanem a munkaadó alakította ki abból a megfontolásból, hogy konzerválja a kapitalizmus termelési és társadalmi viszonyait. Ezt a sokrétűen organizált munkaadó—munkás rendszert a két forradalom alaposan megingatta, a felszabadulás pedig véglegesen felszámolta. JEGYZETEK [1] Réti László: Adatok a Magyar Vasipari Kartell fejlődéséhez,, különös tekintettel a Rimamurány- Salgótarjáni részvénytársaságra, 1900-1906. Dunántúli Tudományos Gyűjtemény 116. Series Historica 65. MTA Dunántúli Tudományos Intézetének „Komplex földrajzi és történelmi kutatások újabb eredményei a Dunántúlon” c. kötet Bp. 1972. (3) 159. [2] Réti László i. m. (9) 165. [3] Réti László i. m. (10) 166. [4] Réti László i. m. [51 A Rimamurány-Salgótaijáni Vasmű Részvénytársaság és Társvállalatai Jóléti Intézményeinek ismertetése. Bp.,1913. [6] U. o. 9. [7] U. o. 50. [8] Ország—Világ. Képes Hetilap. Bp., 1924. december 14. 45. évf. 51. sz. 372. [9] Réti R. László: A Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. a polgári demokratikus forradalom és a Tanácsköztársaság időszakában (1918—1919). Acta Universitatis Szegediensis de Attila József nominatae. Sectio scientiae socialism! Tomus XI. Szeged, 1973. 29—71.; Lásd még: 1. és 42. sz. jegyzeteket. Bírta István: Adalékok az ózdi vasgyár munkásviszonyai történetéhez a századforduló idején. Történelmi Évkönyv II. Miskolc, 1968. Szerk.: Deák Gábor. 249-304.; Bárczy Zoltán: Fejezetek a Borsodnádasdi Lemezgyár történetéből. Borsodnádasd, I960.: Vass Tibor: Az ózdi acélgyári munkásság életviszonyai a XX. század első felében. Foglalkozások és életmódok. A Miskolci Herman Ottó Múzeum Néprajzi kiadványi VII. Szerk.: Dobrossy István. Miskolc, 1976. 9-30. [10] Bárczy Zoltán i. m. 96-97. [11 ] Réti R. László i. m. 31. [12] Bírta István i. m. 290. [13] A Rima-Murány-Salgó-Tarjáni Vasmű Részvény-Társaság Vasgyárai és Bányái. Munkás-rendszabályok. Bp. 1885. [14] Szolgálati Szabályzat a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Részvény-társaság bányaműveinél alkalmazott Munkás-Személyzet számára. Bp., 1898. [15] A Rimamurány .. . Jóléti Intézményeinek ismertetése, 5. [16] 1912-ben a „Fekete-könyv” 2. oldalára beragasztott felhívás tartalmazza az üzemágakat: „Fegyelmi leszámolás esetén értesítendő: Bányaigazgatóság Ózd Vas- és Acélgyár Kohóigazgatóság Ózd Acélgyár Vas- és Acélgyár Ózd Kaláni bánya és Lemezgyár Zólyom kohó r.t. [17] Valószínű, hogy ez a gyilkossági kísérlet indította a Vezérigazgatóságot arra a lépésre, hogy a „fekete-könyv”-ek vezetését elrendelje. [18] A Rima . .. Munkás Rendszabályok, 11. [19] A munkáskolónián a lakótelep munkásait hasonló módon igazította el a vitás kérdésekben, mint a községi elöljáróság tisztségviselője (bíró). Pl. a gyári bíró fektette fel az örökös nélkül elhalálozott munkás hagyatéki leltárát. [20] Az olyan esetekben, amikor az idézett munkásnak vagy leszármazottjainak kellemetlen lenne a tettes nevének kiírása, a név kezdőbetűit írom csak ki a tanulmányban. Korompa Salgótarján Nándorhegy.” 95
