Borsodi Levéltári Évkönyv 1. (Miskolc, 1977)
Varga Gáborné: A Diósgyőr-vasgyári Vasas Dalárda szerepe a vasgyári munkásság művelődésében
A Vasas Dalárda eredményeinek elérésében nagy szerepe volt annak, hogy megalakulásától hozzáértő' kórusvezetői voltak. A megalakulásakor és azt követően - beleszámítva a „hallgatás” esztendejét is, 1929-ig Nagy Ferenc vezette. 1887-ben született Temesváron. Középiskolai tanulmányai elvégzése után a Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett tanári oklevelét. 1912-ben a miskolci Kir. Kát. Fráter György Gimnázium tanára lett, kommunista magatartása miatt elbocsátották. Tanári állást többé nem tölt- hetett be. Énekkarok vezetésével, hírlapírással kereste kenyerét. Vezetője volt a Miskolci Általános Munkás Dalárdának, a Villanytelepi Dalkörnek, a Harmónia Énekkarnak, 1925— 29-ig a Diósgyőr-vasgyári Vasas Dalárdának, azt követően a vasgyári Jószerencse Dalkörnek. Zenei tájékozottsága folytán sokat és becsülettel tett a miskolci kóruskultúráért. A polgári énekkarok szövetségének Észak-magyarországi Kerületi társkarnagya is volt. A Jószerencse Dalkör — vezetésével — a 30-as évek közepén az ország megbecsült énekkarai közé tartozott. 1936-ban aranyérmes csoportban országos II., 1938-ban kormányzódíjas csoportban országos III. Sokat tett Nagy Ferenc a magyar kórusművészet elterjesztéséért és sikeréért. Már 1932-ben énekeltette Kodály műveit. Tevékenységéről az egykorú énekkari szaksajtó is elismeréssel írt. Férfikari átiratokkal is gazdagította a kórus- irodalmat. Miután a Jószerencsétől is megvált 1943-ban, képkeretező és üvegező kis műhelyt nyitott Miskolcon a Zsolcai kapuban, így küzdve megélhetéséért. Miskolc zeneéletében megbecsülés illeti. Abban, hogy a Diósgyőr-vasgyári Vasas Dalárda országosan oly hosszú időn át, — megszűnéséig — megbecsült, sőt a vidék legjobb énekkara volt, a dalosok zeneszeretete, fegyelme mellett nagy szerepe volt Gránát Józsefnek, aki 20 éven át vezette a kórust. 1903-ban született Tiszadobon. Középiskoláit Miskolcon végezte és a budapesti Zeneművészeti Főiskolán hegedűtanári oklevelet szerzett. Nagyon sokoldalú zenész volt: kiváló hegedűművész, kamaramuzsikus, énekkarvezető, zenekari dirigens és kitűnő szervező. Egy ideig a miskolci lapoknál zenekritikusi teendőket is ellátott. Hegedűművészi adottságairól miskolci, kassai, más városbeli és a magyar Rádióban adott hangversenyei tanúskodnak. Kamarazenészi erényeit az általa alapított és Miskolcon sokszor szerepelt vonósnégyes tanúsította. Zenekari karmesteri adottságait számos kritika őrizte meg. Ő maga legbüszkébb hegedűpedagógusi tevékenységére. Tanítványai nemzetközi sikereket értek el. Legnevesebb köztük Zöldy Sándor világjáró kamaramuzsikus, ma Svájcban él, és fia Gránát Endre, 4 nemzetközi hegedűverseny győztese, ma az egyik amerikai egyetem professzora, világjáró, nemzetközileg elismert művész. Gránát József 1926— 1931-ig a miskolci Hubay Jenő Zeneiskola hegedű főtanszakos óraadó tanáraként működött. 1928-ban belépett a szoc. dem. pártba és 1929-ben átvette a Vasas Dalárda vezetését. A városi Zeneiskola vezetősége felszólította, hogy e tevékenységével szakítson, miután erre nem volt hajlandó, 1931. június 30-án állásából távoznia kellett. Ezután énekkarok vezetésével és hegedűórák adásával foglalkozott. Növendékei száma meghaladta a zeneiskola hegedűs tanítványainak számát. Több budapesti munkásénekkarnak is karnagya volt. Vezette: a Budapesti Általános Munkásdalárdát, a Kőbányai Munkás Dalkört, az ÉDOSZ Énekkart, és másokat. Tagja volt a Magyarországi Munkásdalegyletek Szövetsége Művészeti Bizottságának. A betegeskedő dr. Ujj József helyett országos karnagyi teendőket is ellátott, ebbeli minőségében nagy érdemeket szerzett a magyar kóruskultúra fejlesztésében. Úttörő szerepe volt a modern magyar férfikari kórusművek megszólaltatásában. „Kéziratból éneklik keze alatt a Fölszállott a páva, a Mulató gajd, Kit kéne elvenni, 66
