Borsodi Levéltári Évkönyv 1. (Miskolc, 1977)
Kun László: Az 1956-os ellenforradalom kibontakozása, a proletárdiktatúra helyi szerveinek felszámolása Miskolcon és Borsod megyében
jogi doktornak adta ki magát, de egyetemet nem végzett, kimutathatóan kilencszer, saját bevallása szerint 11 -szer volt csalásért büntetve) kezdte meg a nemzetőrség szervezését.142 Október 27-én került sor a községi és a járási munkástanács megalakítására.143 Ekkorra már a mezőkövesdi járásban egy község kivételével mindenütt megalakultak a községi munkástanácsok. A járási tanács és a pártbizottság vezetői, vagy 14 személy nevét tartalmazó listát állítottak össze, amelyen szerepelt többek között M. B. ügyvéd, volt kisgazdapárti képviselő, a KGP ifjúsági szervezetének hajdani országos alelnöke is. A járás vezetői 27-én délután 2 órára tervezték a járási munkástanács alakuló ülésének összehívását. E megbeszéléssel egyidőben a hangos híradón keresztül a községi munkástanács választására toboroztak embereket. Az alakuló ülésen — amelyen részt vett a DIMÁVAG munkástanácsának egy „küldötte” is, aki helybeli lakos volt - M. B. megnyitó beszéde után ismertették a DIMÁVAG 21 pontját, majd megválasztották a községi munkástanács elnökségét. S mivel a kijelölt elnök nem vállalta a tisztséget, az eredetileg alelnöknek jelölt M. G. lett az elnök, titkárrá pedig P. L.-t választották meg.144 A községi munkástanács megalakítása után ott helyben megválasztották a járási munkástanácsot is. A választás alapját a helyi vezetők által összeállított névsor képezte. Mivel azonban a községekből csak néhány küldött jelent meg, kimondották, hogy a járási munkástanács ideiglenes. Az ideiglenes járási munkástanács tagjai az ülés után a járási tanács épületébe mentek, ahol M. B. bejelentette a járás vezetőinek a munkástanács megalakulását, s hogy ez egyet jelent a községi és járási tanácsok megszűnésével. M. B., akiben ekkor még a járás vezetői is megbíztak, nem vállalta a munkástanács elnökségét, így elnökének K. Gy.-t, titkárának pedig B. J.-t választották meg, aki nyomban felszólította a járási vezetőket, hogy a járási tanács kulcsait adják át. A vb-titkár tiltakozott, hogy az ő instrukcióik szerint „a tanács nem szűnik meg, a munkástanács csupán mint javaslattevő szerv fog működni” — B. J. azonban kijelentette, hogy a tanács vezetőivel lehetetlen együtt dolgozni, s átvette a kulcsokat.14 5 A mezőkövesdi járási munkástanácsot, bár ha ideiglenes volt is — nem választotta meg senki. Ekkor már kimutatható volt — itt élesebben, mint a megye egyéb területein — a múlt figuráinak aktivizálódása. A járási tanácsot felkereső küldöttségben a volt kisgazda- párti vezető M. B.-n kívül ott volt a római katolikus plébános, mint munkástanácstag, dr. M. A. volt bogácsi körjegyző, mint munkástanácstag, egy leventeoktató, T. V., egy sokszorosan büntetett szélhámos és más hasonló figurák.6 Ez a társaság „felesküdött arra, hogy a magyarság és egyben a mezőkövesdi járáshoz tartozó minden magyar nevében harcolni fog a legvégsőkig szent szabadságharcunk és egyben a mezőkövesdi járás összes lakóinak követelése érdekében”.14 7 Sátoraljaújhelyen október 26-án szintén tüntető felvonulás volt, amelynek során egy részeg csoport levette a csillagokat, zászlókat égetett, ledöntötte a szovjet emlékművet. A tüntetést követően a járási tanács és pártbizottság egyes vezetői megbeszélést tartottak a járási tanács épületében. Mivel ekkor egyetlen központi utasítás volt, hogy munkástanácsokat kell alakítani, elhatározták a sátoraljaújhelyi munkástanács megalakítását. E megbeszélésen az üzemi küldöttek is részt vettek, s így a jelenlevőkből aránylag jó összetételű munkástanács alakult, bár még ez is átvette a szovjet csapatok kivonásának ellenforradalmi követelését.14 8 A munkástanács eredeti tervek szerint 27-én népgyűlésen kívánta megerősíttetni önmagát, 27-én este azonban, mielőtt a gyűlés elkezdődött volna, a teremben megjelent egy részeg csoport K. K.-nak, egy helybeli büntetett előéletű kisiparos — alkalmi munkásnak a i 270
