Borsodi Levéltári Évkönyv 1. (Miskolc, 1977)
Kun László: Az 1956-os ellenforradalom kibontakozása, a proletárdiktatúra helyi szerveinek felszámolása Miskolcon és Borsod megyében
között is olyan hangulat uralkodott, hogy az NME lemaradt a többi egyetem mögött, mások után kullog. Végül október 23-ra tűzték ki a Ságvári Kör első ülését, s a kommunisták felkészítését célzó taggyűlést október 22-re hozták előre.3 Október 18-án az egyetem DISZ-bizottsága mintegy 80 fő részvételével aktívaülést tartott, ahol a résztvevőket informálták, hogy a DISZ K. V. utasítása értelmében az egyetemen is létrehozzák az ifjúsági vitafórumot. Az ülésen — a pártbizottság október 17-i döntésének megfelelően — határozat született, hogy a DISZ megújhodásáról fognak vitát nyitni. „Szó esett politikai kérdésekről, ellenséges megnyilatkozások azonban nem voltak tapasztalhatók.”4 Ugyanezen a napon ült össze a gépészmérnöki kar V. évfolyamának DISZ-gyűlése. A taggyűlés több mint 50 hozzászólója bírálta az egyetem állami és pártvezetésének módszereit, azok megreformálását követelte. Az ülés közben hozták meg a hírt: Szegeden megalakult a MEFESZ. Az ötödévesek azonban a DISZ mellett foglaltak állást, olyan értelemben, hogy a „taggyűlés nem helyesli a rétegszervezetek felélesztését, helyesebbnek látja, ha a DISZ változtatja meg a munkáját, hogy népszerűbbé váljon”.5 Az ötödévesek több mint öt órán keresztül tartó vitájának végeredményét október 20-án határozatba foglalták és az egyetemi pártbizottság elé terjesztették, mely elfogadta azt a Ságvári Kör vitaanyagául. E követelések — bár erőteljes, sőt helyenként támadó hangvételben fogalmazódtak — látszólag alkalmasnak mutatkoztak a feszültségek levezetésére, mivel nem tartalmaztak általános politikai követeléseket, kizárólag az oktatás korszerűbbé, hatékonyabbá tételére, az oktatási rendszer bürokratikus-értelmetlen kinövéseinek felszámolására irányultak, s ezek mellett a fiatal mérnökök anyagi helyzetének a megjavítását követelték.6 Természetesen illúzió volt azt képzelni, hogy a helyi oktatáspolitikai kérdések kizárólagos exponálásával lokalizálni lehet a vitát. Az ötödévfolyam által elfogadott programnak éppen az volt a legsúlyosabb hibája, hogy a hallgatókat leginkább foglalkoztató politikai kérdésekhez nem adott reális vitaalapot. E tévedésben mindenképpen szerepet játszott, hogy az egyetem vezetése nem érzékelte pontosan a hallgatók között lejátszódó politikai folyamatokat. Amint egy későbbi jelentés megállapította: „Az egyetemen szervezett előkészítés nem volt tapasztalható. Egyedül a hallgatók részéről mutatkozott olyan törekvés, hogy az egyetem vezetősége a túl szigorúnak talált ellenőrzésen és tanulmányi fegyelmen lazításokat eszközöljön.”7 Az október 19—22 közötti napokon karonként DISZ-taggyűléseket tartottak, melyeken egyes évfolyamok kidolgozták követeléseiket. A gépészmérnöki kar IV. évfolyamának követeléseit október 22-én állították össze. Ekkorra már nagyon konkrét értesülések voltak a MEFESZ és a BME követeléseiről. Ezek, valamint a Szabad Európa Rádió által sugallt gondolatok tükröződtek a IV. évfolyam követeléseiben, mely kizárólag csak politikai jellegű kérdésekkel foglalkozott. A Budapestről, Szegedről érkező hírek és a DISZ-taggyűlések vitái miatt mind feszültebbé vált az egyetemi hallgatók hangulata, s a feszültség azzal fenyegetett, hogyha a párt- és a DISZ-bizottság nem szervezi meg gyorsan a Ságvári Kör ülését, akkor nélkülük, sőt ellenükre kerül rá sor. Ezért a pártbizottság október 22-re hozta előre a vita időpontját. Mindez azzal járt, hogy — tisztázatlan okok miatt — elmaradt az a párttagyűlés, melyen a kommunisták egységes állásfoglalását akarták kialakítani. A párttagok valamennyire is egységes állásfoglalásának kialakítására, a pártszervezet felrázására pedig valóban nagy szükség lett volna. Az ekkorra — országos és helyi tényezők hatására — kialakult eszmei, politikai zűrzavar, a központi vezetőséggel való szembefordulás-bizalmatlanság ugyanis azt eredményezte, hogy a párttagok egy része nem tudott, más része pedig nem akart kiállni a párt politikájának védelmében. 234
