Borsodi Levéltári Évkönyv 1. (Miskolc, 1977)
Újlaki Péter: Adalékok az 1945-ös nemzetgyűlési választások történetéhez Borsod, Abaúj, Zemplén megyékben
A választás eredményéből kiderül, hogy a választókerületben a két munkáspárt jobban szerepelt az országos átlagnál (MKP 16,95%, SZDP 17,41%), a másik három párt alatta maradt annak (FKgP 57,03%, NPP 6,87%, PDP 1,62%). Ez a három nagy párt vonatkozásában a Borsod megyei eredménynek köszönhető, amint ezt majd a későbbiekben tárgyalni fogjuk. A választókerület a három baloldali párt, illetve a FKgP szavazatainak százalékos arányát tekintve országos viszonylatban a tizenhat választókerület között a hetedik helyet foglalta el. Ez a kép még jobb lett volna, ha az egyes pártokra eső női szavazatok aránya megegyezett volna a férfi szavazatokra átlagosan jutó női szavazatokkal. Ezt az a számítás igazolja, miszerint a választókerületben minden 1000 férfi szavazatra átlagosan 1284 női szavazat jutott, de amelyeknek a pártok közötti tényleges megoszlása nagy eltéréseket mutat, elsősorban az MKP-t és az FKgP-t illetően, de kedvezőtlen arány alakult ki az SZDP-re sőt az NPP-re nézve is: az NPP-nél 1190, a PDP-nél 1202, az MKP-nál 980, az FKgP-nél 1485, az SZDP-nél 1120 női szavazat esett 1000 férfi szavazatra. Látható tehát, hogy míg a FKgP 200 szavazatot nyert, addig az MKP több mint 300-at, az SZDP pedig több mint 160-at vesztett, azaz a FKgP győzelmének aránya elsősorban a női szavazókon múlt. A feltételezett egyenletes szavazat-megoszlás esetén az MKP csaknem 9 400-zal, az SZDP 4 500-zal kapott volna több szavazatot mint a valóságban, ami pedig az SZDP vonatkozásában egy mandátumot jelentett volna, mivel 10 447 töredékszavazata volt. A női szavazatoknak a munkáspártoktól a FKgP felé való eltolódását mutatja az is, hogy a FKgP majdnem pontosan annyi százalékkal kapott többet a nőktől a férfiakhoz viszonyítva (59,97 ill. 51,87) mint amennyivel kevesebbet kaptak a munkáspártok (33,44 ill. 41,09). A választókerület egészének megtárgyalása után vizsgáljuk meg külön-külön az egyes megyéket. Borsod megyében — a választókerület legnagyobb közigazgatási egységében — 196 község és egy törvényhatósági jogú város volt. A megye gazdasági-társadalmi és így politikai viszonylatokban is négy egységre osztható — Miskolc város, az iparosodott borsodi bányamedence (a miskolci, sajószentpéteri, ózdi és edelényi járások), a mezőgazdasági jellegű, Alfölddel határos terület (mezőkeresztesi, mezőkövesdi és mezőcsáti járások) és a volt Gömör megyéhez tartozó terület (a putnoki járás) — ami a választási eredményekben is kifejezésre jutott. A megyében a választásra jogosultak 94,2%-a adta le szavazatát, közülük 208 196 volt az érvényes.6 0 A szavazatokon a pártok a következő arányban osztoztak;61 férfi % női % összesen % NPP 5036 5,45 6168 5,33 11204 5,38 PDP 1404 1,52 1769 1,54 3173 1,53 MKP 24009 26,01 23891 20,63 47900 23,01 FKgP 40600 43,98 59 747 51,53 100347 48,19 SZDP 21258 23,04 24314 20,97 45 572 21,89 összesen 92 307 100 115889 100 208 196 100 A táblázatból látható, hogy a három baloldali párt nagy sikert ért el — megszerezte a szavazatok 50,28%-át, azaz a FKgP nem tudott abszolút többséget kapni. Ez pedig országos viszonylatban is kevés helyen történt.62 A női szavazatok természetesen itt is 219
