Borsodi Levéltári Évkönyv 1. (Miskolc, 1977)
Újlaki Péter: Adalékok az 1945-ös nemzetgyűlési választások történetéhez Borsod, Abaúj, Zemplén megyékben
kisiparos és kiskereskedő. (Borsod megyében az ipari munkások száma az SZDP-ben nagyobb volt mint az MKP-ban, amit a felszabadulás előtti szervezettség magyaráz. Sokan azonban a régi párttagok közül a felszabadulás után az MKP tagjai lettek, elsősorban azok, akik öntudatosabbak voltak, akik látták, hogy forradalmi céljaikat, a társadalom átalakítását egyedül az MKP akarja igazán megvalósítani.) Az NPP az előbbi pártoknál jóval szőkébb társadalmi bázissal rendelkezett, mind a párt tagságát, mind a hatását tekintve. Lényegében a szegény- és kisparasztság egy részére támaszkodhatott, valamint, sokkal kisebb arányban, a baloldali érzelmű középparasztokra és a radikális, népies irányzatú értelmiségre. A választáson induló pártok programja és egymáshoz való viszonyuk országos szinten A pártok — helyi vonatkozásban tapasztalt — összetételének megvizsgálása után vegyük szemügyre általános programjukat, amellyel a választási harcba indultak és propagandájukat, amelyet ennek érdekében kifejtettek. Az MKP programja általános kérdésekben célul tűzte ki az ország újjáépítését, az infláció letörését, a közellátás biztosítását, a tervszerű pénzügyi politikát, a progresszív adózást, a közigazgatás megtisztítását, a bankok állami ellenőrzését, demokratikus, önálló és független külpolitikát stb. Állást foglalt a vallásszabadság, a demokratikus emberi jogok biztosítása mellett. A program egyes pontjai külön-külön szóltak a munkásokhoz, a parasztsághoz, az értelmiséghez, a kisiparosokhoz, kispolgárokhoz. A munkások érdekét szolgálta az államosítások és a tőke fokozott ellenőrzésének követelése, az üzemi ellátás intézményes megszervezésének felvetése. Az újonnan földhöz juttatottak érdekében szállt síkra a földek telekkönyvi tulajdonba való átadásáért és az egész parasztsághoz szóltak a mezőgazdaság termelési színvonalának emelését célzó javaslatok. Ugyanakkor azonban bekerült a programba a termelő, beszerző és értékesítő szövetkezetek létrehozásának szükségessége is, ami — véleményünk szerint — elsietett lépés volt, mert nem növelte, hanem inkább csökkentette követeléseinek visszhangját. A többi társadalmi réteghez szóló programpontok felemás hatásúak voltak — egyesek pozitív reakciót váltottak ki, pl. a kisipar nyersanyaggal és forgótőkével való ellátása, mások visszahúzódást eredményeztek, pl. a kispolgárság vonatkozásában a valamennyi tőkére kiterjedő fokozott ellenőrzés, noha hangsúlyozták a magántőke létjogosultságát. Az SZDP nem dolgozott ki külön programot a választásokra, fő célkitűzéseit ugyanis a párt 1945 augusztusában tartott XXXIV. kongresszusán fejtette ki. Elképzelései sokban hasonlítottak az MKP célkitűzéseire, pl. újjáépítés, infláció megszüntetése, közellátás biztosítása, harc a korrupció és a spekuláció ellen, a feketézők elleni szigorú intézkedések követelése stb., de ezek nem voltak olyan világosan megfogalmazva. Ugyanakkor nem tett említést a földek telekkönyvi tulajdonba való átadásáról — bár síkraszállt a földreform maradéktalan végrehajtása mellett —, mégis az előbbi a parasztság előtt jelentősen gyengítette befolyását; támogatásáról biztosította a „jóhiszemű és aktív magántőkét” - annak ellenére, hogy a kötött gazdálkodás bevezetése mellett állt —, amely viszont a munkásság öntudatosabb részét késztette gondolkodásra. A programnak a választókra gyakorolt legpozitívabb hatását a szociálpolitikai követelések jelentették — a társadalombiztosítás, közoktatás, anya- és gyermekvédelem, lakáskérdés, népművelés, noha ezek gyakorlati megvalósítása az adott gazdasági viszonyok között nehezen lett volna megoldható. A szociálpolitikai követelésekkel - elsősorban a városi lakosság előtt — az FKgP-vei akart az SZDP versenytárs lenni, míg a munkásság megnyeréséért az MKP-t * 203
