Borsodi Levéltári Évkönyv 1. (Miskolc, 1977)
Lagzi István: Adatok a lengyel katonai és polgári menekültek Borsod, Abaúj, Zemplén megyékbe érkezésének történetéhez (1939 szeptember-október)
A korabeli sajtó talán megtévesztheti az olvasót, csak a pozitívumokat és az egyértelmű segítséget állítja előtérbe. A menekültek iránt érzett rokonszenv és az elszállásoláskor (több helyen később is) a lakosság egy részéről tapasztalt — a tanulmányban is említett — tartózkodás, vagy közömbösség együtt tartalmazza az igazságot. Tudnunk kell azonban azt, hogy 1939. szeptember—október hónapjaiban még nem volt kidolgozva a menekültek segélyezési rendszere, nem lehetett tudni, meddig maradnak az illető helységben, meddig veszik igénybe a szállást, s végül az sem volt köztudott, hogy az elhelyezésért mennyi térítési díjra lehet majd számítani. Sokan voltak, akik az első napok, hetek lelkesedése után anyagi meggondolásból, a legtöbb esetben helyszűke miatt, nem vállalták a lengyelek elszállásolásával járó megterhelést. A rokonszenv ébrentartása azoknak kö szűnhető, akik belső — humanitárius vagy politikai — meggyőződésből vették pártfogásba a lengyel menekülteket. A korabeli forrásokból, visszaemlékezésekből egyértelműen kiderül, hogy a menekültek elhelyezése nem volt problémamentes. Igen sok ember bátorságára, igaz emberségére volt szükség ahhoz, hogy a kezdeti, és az egyre növekvő nehézségeket le lehessen győzni. A katonai és a közigazgatási hatóságok jóindulata mellett ezer és ezer városi és falusi ember, név szerint felsorolhatatlan személy, önzetlen áldozat- készségének köszönhető, hogy a menekültek elszállásolása rendkívül rövid idő alatt - kisebb zökkenőkkel — megoldódott. Külön hangsúlyozni kell azt, hogy a magyar nép többsége a lengyel menekültekben nemcsak a régi barátot, hanem a német fasizmus által hazátlanná tett embereket is látta, és ennek megfelelően segítette őket a második világháború elsős a legválságosabb hónapjaiban is.96 JEGYZETEK [1] A XVII-XVIII. századi kereskedelmi kapcsolatokra nézve lásd: Bakács István János: A regéc- sárospataki uradalom levéltára. Levéltári Közlemények, 1935; A Fugger-család családi kapcsolatainak magyar-lengyel vonatkozásaira Max Brauch: Ród Fukierow. Warszawa, 1922.; Witold Kramarz: Stan i rozwój miasta Przemys'la w latach 1521-1921. Przemysl, 1830.; Jan Dabrowski: Krakow i Wegry w wiekach srednich. Krakow, 1911.; Kazimierz Pieradzka: Handel Krakowa z W^grami w XVI wieku. Krakow, 1935.; Zemplén vármegye (Tokaj, Tállya, Sátoraljaújhely) és Miskolc borkereskedelmi kapcsolataira Komoróczi György: Borkivitelünk észak felé. Kassa, 1944. munkája (és jegyzetanyaga) ad tájékoztatást. Alapvető munkának számít Divéki Adorján: Felső- Magyarország kereskedelmi összeköttetései Lengyelországgal, főleg a XVI-XVII. században. Bölcsészdoktori értekezés, Bp. 1905. Az újabb munkák közül Komáromi József: Adatok Miskolc XVII.-XVIII. századi kereskedelmi viszonyaihoz. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve VII. 1968. [2] Kapcsolattörténeti szempontból fontos adatokat találhatunk Kovács Endre: Lengyel kérdés a reformkori Magyarországon. Akadémiai Kiadó, 1959. Magyarok és lengyelek a történelem sodrában. Gondolat, 1973. A krakkói egyetem és a magyar művelődés. Akadémiai Kiadó, 1964. munkáiban. A XV-XVI. századi kapcsolatokra nézve lásd: Tanulmányok a lengyel-magyar irodalmi kapcsolatok köréből. Akadémiai Kiadó, 1969. kötetben levő tanulmányokat és Jerzy Jakubiuk által összeállított bibliográfiát (623-635). A XVIII. századi magyar-lengyel kapcsolatok vonatkozásában Hopp Lajos: A lengyel—magyar hagyományok újjászületése. Akadémiai Kiadó, 1972. c. munkájában (és jegyzetanyagában) találhatunk anyagot. Kerekes György: Zemplén vármegye követi utasításai 1825-től 1848-ig. Sátoralja-Újhely, 1898. c. munkája is sok hasznos adatot tartalmaz. [3] Vö.: Hopp Lajos i. m.; Takács Sándor: Szegény magyarok. Bp. 1927. 476-477. [4] Vö.: Waclaw Szczygielski: Konfederacja Barska w Wielkopolsce 1768-1770. Instytut Wydaw- nictwo PAX 1970., mint legújabb feldolgozást. [5] Magyarország története 1790—1848. Szerk.: Mérei Gyula és Spira György. Tankönyvkiadó, 1961. kötetben Varga Zoltán: A magyar nemzeti mozgalom kezdetei 24., 47. 192
