Borsodi Levéltári Évkönyv 1. (Miskolc, 1977)
Lagzi István: Adatok a lengyel katonai és polgári menekültek Borsod, Abaúj, Zemplén megyékbe érkezésének történetéhez (1939 szeptember-október)
tek érkezése, „átszivárgása” tovább tart: „Mind 18-ról 19-re virradó éjszaka, mind a keddi, szept. 19. napon gyalog, szekéren és gépkocsin férfiak, asszonyok és gyerekek érkeznek és bebocsátást kérnek, 19-én este kisebb katonai alakulatok is érkeznek és bebocsátást kérnek, 19-én este kisebb katonai alakulatok is érkeztek magyar területre”.24 (Az MTI jelentések egymásnak ellentmondó hírei szerint szeptember 19-én a lengyel menekültek számát 1000— 1200-ra becsülték, szeptember 23-án pedig 16 000—17 000 főben állapították meg. Csáky külügyminiszter szeptember 20-án viszont csupán 2000 (? ) lengyel menekültről tudott.2 s A dél-lengyelországi hadműveletek miatt szeptember 18-a után meggyorsult a lengyelek (főleg a katonai személyek) átáramlása. Szeptember 19-én magyar területre érkezett a dél-lengyelországi „KRAKÓW” hadseregcsoport V. távírász zászlóalja,26 másnap a Kárpát gyaloghadtest alakulatai lépték át a magyar—lengyel határt.2 7 „A felbomlott csapatkötelékek egyenként, vagy apró csoportokban érkező menekültjei mellett most már zárt kötelékekben maradt egységek is átlépik a határt, legnagyobb részt fegyvertelenül. A fegyveresen érkezetteket lefegyverzésük után, a fegyverteleneket pedig nyomban tovább irányítják gyűjtőtáborokba.”2 8 A lengyel menekültek nagy része aMunkács-Sátor- aljaújhely-Miskolc vasútvonalon utazott Budapestre, illetve az ország más helységében kijelölt táborokba. A lengyel egységek jelentős mennyiségű (értékű) hadifelszerelést is magukkal hoztak. A kassai VIII. hadtestparancsnokság szeptember 22-i távirati jelentése szerint a hadtest területén 2500 db különböző típusú (részben terepjáró, csapatszállító) tehergépkocsi, 1500 db (többnyire polgári származású) személygépkocsi, 10 ezer puska, 150 golyószóró, két gépi vontatású tarack üteg, egy vasúti (vasútbiztosító) zászlóalj vasúti kocsikba rakott felszerelése, híradós részlegek, 15 db gyalogsági ágyú stb.29 Az ungvári vasútállomásra szeptember 20-án (8 órakor) szintén több lengyel alakulat érkezett meg: a 107. hadtáp zászlóalj, a 101. bakteriológiai állomás, a 106. betegellátó oszlop (zászlóalj), a 101. tábori munkásszázad. A reguláris csapatok mellett igen sok csapattestét, fegyverét elvesztő katona is Ungvárra érkezett. A szeptember 20-i összesítés alapján Ungvár térségében 19 dbj lengyel mozdony, 80 db tehergépkocsi, 65 db nyitott tehergépkocsi, Nagy- bereznán, Hajasdon, Tiszaborkúton és Beregszászon összesen: 1012 lengyel tiszt, 8104 legénységi állományú személy és 800 polgári menekült tartózkodott. A menekültekkel együtt 810 ló, 9490 különféle típusú jármű, 634 teher-és személygépkocsi, valamint három motorkerékpár került magyar területre.30 A menekülteknek ahatár menti területekről való elszállítását — mint már említettük — az Ungvár-Csap-Miskolc valamint Munkács—(Beregszász)—Csap-Debrecen vasútvonalon bonyolították le. A szállítás rendjét, a menekültekkel szemben alkalmazandó rendszabályokat (bánásmódot) a VFK 1. osztálya dolgozta ki, amelyet ideiglenes jelleggel be is vezettek. Újszászy vezérkari ezredes 1939. szeptember 19-én kiadott utasítása szerint az uzsoki hágó környékéről kb. 5000, Tornyánál 7—8 ezer, Kőrösmezőnél 10 ezer, összesen mintegy 23 —25 ezer lengyel katonai személy ideiglenes elhelyezését és ellátását, majd az ország belsejébe való szállítását kellett rövid időn belül megoldani. A vasúti szállítás előkészítése és a berakodás elsősorban a VIII. hadtestparancsnokság feladata volt. A vasúti szállításról, az előre kijelölt internáló táborokba való szállítás zavartalanságáról, továbbá az őrszemélyzetről szintén a VIII. hadtestparancsnokság tartozott gondoskodni. A vasúti szállítmányok (a menekültek) szétosztását, táborokba vezénylését a csapi vasútállomáson végezték el. A szállítások megszervezésével és irányításával Ferenczy Ödön alezredes lett megbízva.31 A magyar—lengyel határt — alig két hét alatt — átlépő lengyel menekültek tízezreinek ideiglenes (egy-két napos) elszállásolása, élelmezése komoly gondot jelentett. A Füg176
