Borsodi Levéltári Évkönyv 1. (Miskolc, 1977)

Kovács Ernő: Szentsimon község gazdasági-társadalmi viszonyainak fejlődése 1920-1950 között

Birtoktípus: Gazdaságok száma % Földterület kh. %

— Paraszti birtok:

199

99,5

1162- Legeltetési társ.

453

72,0

— Grósz-féle birtok

1

0,5

597

26,7

Együtt:

200

100

2212A fenti számadatok alapján megállapíthatjuk, hogy a birtokosok 99,5%-a a földbirtok 72,0%-val rendelkezik, ugyanakkor 0,5% birtokolja a földterület 26,7%-át. A helyzet még kedvezőtlenebb akkor, ha a birtokosok által közösen a (Legeltetési Társulaton keresztül) kezelt legelő- és erdőterületeket nem tekintjük, (nem is tekinthetjük) egyéni tulajdonnak. Ebben az esetben a birtokosok 99,5%-a csupán a földterület 52,1%-val rendelkezik.

A paraszti birtok megoszlását a következő táblázaton kívánom szemléltetni.2 8

Birtoknagyság:

Birtokos

%

földterület kh. %

1 kh-nál kisebb

41

20,6

16

1,4

1-5 kh.

71

35,6

194

16,8

5-10 kh.

47

23,6

340

38,2

10-20 kh.

35

17,5

456

37,5

20-50 kh.

5

2,7

145

6,1

Együtt:

1991151A község lakosságából 41 birtokos — ami lényegében ennyi család — csupán 16 kh. földterület tulajdonosa. Ez családokra elosztva néhány négyszögölnyi kertet jelentett, amelyen kevés zöldséget, burgonyát termeltek. Megélhetésüket az uradalmi birtokon és a középparaszti birtokon részes művelőként, és a közelben működő RMST RT ózdi gyárában találták meg. Hasonló módon kereste megélhetését az 1 -5 kh. birtokhatárok közötti földdel rendelkező félproletár és szegényparaszti réteg is. A 71 birtokos (35,6%) 194 kh-dal (16,8%) rendelkezett. A két birtokkategória együtt a birtokosok 56,2%-át jelentette, a földterületnek pedig csupán 18,2%-át, nem egészen 1/5-ét. Ezek alkották a község agrárproletariátusát, belőlük kerültek ki először az ózdi gyár legkizsákmányoltabb munkásai, akik a nehéz gyári munka mellett még — családjukkal együtt — keserves napszámosmunkával és részes műveléssel (felébe, harmadába) keresték meg egész évre való kenyerüket. ők voltak az első kétlaki dolgozói a községnek.

A következő birtokkategória a kisparaszti birtok. 47 birtokos (23,6%) 340 kh-on (38,2%) kereste megélhetését. Az egész család kora hajnaltól napszálltáig a földet túrta, hogy kicsikarjon helőle annyit, hogy a család megélhetése mellett, néhány négyszögöl földet ragasszon birtokához. Ez valójában keveseknek sikerült, így a 20-as években ezekből a családokból is a fiúgyermekeket egyre inkább a biztosabb megélhetést nyújtó gyár felé irányították a szülők. Ebben az a szándék is rejtőzött, hogy ezáltal talán könnyebben lehet növelni a kisbirtokot.

A három birtokkategória a kisbirtokosok 79,8%-át jelentette, akik a megművelhető földterületnek csupán 56,4%-át művelték meg. Tehát a lakosság 4/5 része nyugodt megélhetést nem tudott biztosítani magának földbirtokából.

144