Borsodi Levéltári Évkönyv 1. (Miskolc, 1977)
Szabó Lajos: Színműjátszás Taktaszadán. Adatok a falusi színjátszás történetéhez, 1911-1948
„A kasszasikert tartja minden szervező első feladatának, nem pedig a kultúrának és közösségének a szolgálatát, előbbrevitelét és messzirelátóvá tételét. Ezerféle címet és ürügyet találnak, csak hogy elkendőzzék felelőtlenségüket és az ócska nemzetközi szórakoztató iparon nőtt ízléstelenségüket... A legkedveltebbek a könnyű operettek, a kabarék, meg a kispolgári érzelmességet kielégítő úgynevezett nívós szirup-darabok.” (Új szántás, 1948. febr. 103. lap) Taktaszadáról javasolták, hogy az országos szabadművelési tanács is adjon ki tiltott könyvek jegyzékét, amely nem csupán politikai, hanem irodalmi és művészi szempontból tünteti fel azokat a darabokat, amelyeket nem szabad előadni falusi színpadon, általában magyar színpadon. Ez nem történt meg. A taktaszadai színjátszás 1911-ben nagyon jó úton indult el, s ha a felelős rendezői a megkezdett jó úton haladtak volna tovább, akkor jóval kevesebb előadás, de jóval nagyobb lett volna az előadott művek értéke. * * * A Taktaszadán játszott művek hézagos jegyzékét, mely hiányosan is érdekes művelődési dokumentum, a helybeliek, az egykori rendezők, szereplők, nézők bemondásai alapján állítottuk össze, anélkül, hogy bibliográfiailag ellenőriztük volna a szerzők és művek pontos adatait. (Erre különben is csak töredékesen lett volna módunk.) Csak az olyan nyilvánvalóan téves címeket hagytuk el, illetve igazítottuk ki, amelyekben nyilvánvaló a tévedés. így például az egyik szereplő elmondta, hogy ő szerepelt egy szép darabban, amelynek a szerzőjére már nem emlékszik, valamint arra sem, hogy hány felvonás van, csak a címét tudja „pontosan” s ez a cím: „Édesanyám, süt a nap.” Ez kézenfekvő tévedés, hiszen ismeretes, hogy Zilahynak a „Süt a nap” című darabja végződik ezzel a mondattal: „Édesanyám, süt a nap!” A színdarabok szerzői közül csak azoknak a neveit tüntetjük fel, akikre a helybeliek még emlékeznek, hiszen ez maga is művelődéstörténeti adalék. A felsorolásnál külön vettük a darabokat az egyes színjátszó csoportok szerint. Egyesek előadásai: A cigány (Szigligeti) 3 felv. népszínmű, 1911. farsang (néhány református paraszti ifjú kezdeményezésére). Az iglói diákok (Farkas Imre) 3 felv. 1926. aug. 20. (helyi ifjak, akik különböző középiskolákban tanultak). Reformátusok előadásai: (ifjúság, énekkar, leányegylet, iskolásgyermekek) A bor (Gárdonyi Géza) 3 felv. népszínmű, 1913. karácsony I—II. nap. A cigány (Szigligeti) 3 felv. népszínmű, 1920. húsvét. Isten keze (Lukácsy Sándor) 3 felv. népszínmű, 1921. pünkösd I—II. nap. Az obsitos 3 felv. operett, 1926. húsvét. A betyár kendője (Abonyi Lajos) 4 felv. népszínmű, 1926. karácsony. Legboldogabb karácsony {Okos Gyula) 2 felv. vallásos, 1927. karácsony. Nem hiába jött el a Jézus (Okos Gy.) 1 felv. vallásos, 1927. karácsony. Hej de szép a lakodalom (Csite Károly) 3 felv. vígjáték, 1927. húsvét. Az édes anyaföld (Orosz László) 3 felv. gyermekdarab, 1927. pünkösd. A falu rossza (Tóth Ede) 3 felv. népszínmű, 1928. húsvét. A bor másodszor. 9 131
