Borsodi Levéltári Évkönyv 1. (Miskolc, 1977)
Seres Péterné: Miskolc törvényhatósági joggal felruházott várossá alakulása, 1907-1909
Az ügyosztályok keretében működő tisztviselők közül, a közigazgatási apparátusban betöltött fontos szerepe miatt külön is ki kell emelni a főjegyzőt és a tiszti ügyészt. A főjegyző a közigazgatási ügyosztály vezetője volt, s felügyelője a központi segédhivataloknak, így vezetője a nagyszámú ügyviteli segéderőnek. A közgyűlések jegyzőjeként a jegyzőkönyvek és határozatok szerkesztésében volt szerepe, s a polgármester helyettese is volt. A tiszti főügyész az ötödik ügyosztály vezetőjeként a törvényhatóság jogi képviseletét látta el, a törvényesség őreként a közgyűlési határozatok megszövegezésében és valamennyi bizottság munkájában is részt vett. Nagy szerepe volt a tisztviselők ellen indított fegyelmi eljárások, a választások és a szavazások során. A tanácsi ügyosztályok mellett fontos szerep jutott a szakhivataloknak és segédhivataloknak. Miskolc város hat szakhivatal: az egészségügyi hivatal, a mérnöki hivatal, a számvevőség, a főpénztár, az adóhivatal, a levéltár szervezését vette tervbe. A szak- és segédhivatalok a vezető szaktisztviselőből és az alárendelt 2—3 tagú segítőszemélyzetből álltak. Az egészségügyi hivatal vezetője a tiszti főorvos volt, a város közegészségügyének irányítója és ellenőrzője. A város tulajdonában gyógyszertárak, közkórház, szegénykórház és közvágóhíd is volt, s ezeknek felügyeletét is ellátta. Munkáját beosztott tisztiorvosok, állatorvosok, és városi bábák segítették. Valamennyien szakképesítéshez kötött, életfogytiglan, díjazás ellenében alkalmazottak voltak. A mérnöki hivatal vezetője a városi főmérnök volt, hatáskörébe tartozott, mint legfontosabb teendő, a városrendezés valamennyi ügye. Többek között a városi építkezések, a közutak, a közvilágítás, a csatornázás, a kövezés, s valamennyi városi közmű. A mérnöki hivatal a felsoroltaknak nemcsak irányításával és szervezésével, de a konkrét tervezéssel is foglalkozott. A hivatal közvetlenül a polgármesternek volt alárendelve. A főmérnök munkáját beosztott mérnökök és az utak felügyeletével megbízott útmester segítette. A számvevőség a város pénzkezelésének legfőbb ellenőrzője és irányítója volt. Hatáskörébe tartozott a városi pénztárak mellett a városi intézmények, üzemek pénzkezelésének ellenőrzése, s mint a legfontosabb teendő, a költségvetés és a zárszámadás közgyűlési előkészítése. A számvevőség élén a főszámvevő állt, hivatalát beosztott számvevők és könyvelők alkották. A városi főpénztár a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos pénzügyi teendőket látta el. Élén főpénztárnok állt, pénzügyi ellenőr és számtisztek segítették munkájában. Az adóhivatal kettős feladatot is ellátott: beszedte és kezelte az állami adókat, elvégezte a városi adóügyeket és más közkövetelések ügyeit. Igen népes személyzettel rendelkezett, öt különálló osztályra tagozódott. Kiterjedt nyilvántartási és kimutatási munkálatai különösen nagyszámú segédszemélyzetet mozgattak. A városi levéltár elsődlegesep a folyó ügyvitelhez már nem szükséges, de a város érdekében további megőrzésre ítélt iratok gyűjtőhelye volt. Feladatát képezte az iratok szakszerű megőrzése mellett azok feldolgozása, nyilvántartásba vétele, a visszakeresés biztosítása. A levéltárban külön gyűjteményként őrizték a törvényhatóság egészének szempontjából fontos közgyűlési jegyzőkönyveket, szabályrendeleteket, szerződéseket, anyakönyveket az eredeti hiteles példányban. A szakhivatalok mellett a város rendszeresített öt segédhivatalt is; az iktató, a kiadó hivatalt, az irattárat, a kézbesítő hivatalt és a köztisztasági hivatalt. A segédhivatalok a közigazgatási ügyosztály keretében a főjegyző irányítása alá voltak rendelve, s elvégezték valamennyi ügyosztály és szakhivatal írásbeli munkáit, ügykezelését. 109
