Borsodi Levéltári Évkönyv 1. (Miskolc, 1977)

Seres Péterné: Miskolc törvényhatósági joggal felruházott várossá alakulása, 1907-1909

1890-1900 között a népesség-szaporodás aránya 33,5%, a korabeli törvényhatósági jogú városok között, leszámítva Budapestet, a legmagasabb arányszám 29,9% volt. A számadatokból világosan kitűnnek Miskolc város népesség-szaporodásának méretei. A korabeli 25 törvényhatósági jogú várost alapul véve, Miskolc az előkelő 12. helyen áll a népesség tekintetében. A lakosság „intelligens eleme” 60%, a thj. városok között a legmagasabb.

Nem elhanyagolhatók a népsűrűség adatai sem.

A népsűrűség alakulása 1900-ban:

Borsod megye: 214361/3572,3 60,0fő/km2

Miskolc város: 40833/ 52,7 774,6 fő/km2

A népsűrűséget figyelembe véve, a törvényhatósági jogú városok közül Miskolcot csak Budapest, Nagyvárad és Zágráb előzi meg. A statisztikai adatok vizsgálatánál nem szabad szem elől téveszteni, hogy 1908-ban Miskolc város lakossága már kb. 47—48 ezer főre tehető. Ugyanekkor az állandó katonai helyőrség száma: 2572 fő.12 Az adatok hitelességét bizonyította az 1910. évi népszámlálás, amelynek értelmében a polgári lakosság száma: 49 182 fő.

A város nemcsak lélekszámban, anyagiakban is gyarapodott. A különböző időkben megírt kérvények lehetőséget adnak az érvként felsorakoztatott adatok összehasonlítására.1 3 Miskolc város vagyonjogi viszonyainak alakulása 1895—1906 között: cselekvő vagyon: 1895: 5067228 K 1906: 9450989 K

szenvedő vagyon: 1464230 K 2667480 K

tiszta vagyon: 3602998 K 6783509 K

A város az államkasszába 1895-ben 441 032 korona, 1906-ban 550 ezer korona állami egyenesadót fizetett be. A városi költségvetés alakulása 1895—1906 között:

1895:

1569066K

1904:

1906008K

1905:

1019291 K

1906:

1064701 K

A költségvetés ingadozása a városi kiemelt nagy beruházások miatt következett be. A költségvetési deficit kiegyenlítésére a város az adózó lakosságra pótadót vetett ki. A pótadó alakulása 1895—1906 között, az állami egyenesadó %-ában kifejezve:

1895

1902

1903

1904

1905

1906

35,0%

46,4%

44,8%

49,0%

48,3%

55,0%

A kivetett pótadó mértéke a thj. városokkal összehasonlítva jó arányt mutat, 1906-ban a 25 város közül 13 magasabb pótadót szedett mint Miskolc.

A városias fejlődést a kifejező számok mellett a kommunális és kulturális létesítmények bizonyítják legjobban. Érdemes áttekinteni a legfontosabb létesítmények sorát:1 4

1879: megalakul a Kereskedelmi és Iparkamara;

1880: a Magyar Államvasutak üzemvezetőséget nyit;

1882: üzembe helyezik a gázgyárat, amely működésének első évében 222 utcai lámpa energiáját szolgáltatta;

1888: megnyílik az Osztrák—Magyar Bank fiókintézete;

104