Borsodi Levéltári Évkönyv 1. (Miskolc, 1977)
A szerkesztő előszava
A SZERKESZTŐ ELŐSZAVA A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltár a helytörténetírás művelésével kapcsolatos kötelességeinek eddig két kiadványsorozattal próbált eleget termi. Saját kiadói gondozásában megjelentette és megjelenteti a részletesebb helytörténeti kutatási segédletnek szánt Borsodi Levéltári Füzeteket, Miskolc megyei város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága kiadásában pedig a különböző évfordulókhoz kapcsolódó, illetve munkásmozgalomtörténeti forráskiadványokat. A most induló harmadik sorozat, a Borsodi Levéltári Évkönyv, a megye levéltáraiban kezelt, vagy más levéltáraknak a megye területére vonatkozó, forrásai kutatására támaszkodó helytörténeti tanulmányoknak, forrásismertetéseknek, adatközléseknek kíván rendszeresen helyet biztosítani. Bevallható célunk a Borsod-Abaúj-Zemplén megye területéhez kapcsolódó helytörténetírás ébrentartása, részben állandó helyi szerzőgárda együtt-tartásával, részben, lehetőség szerint, neves történészek érdeklődésének erre a területre fordításával. Az utóbbiak igényeinek is megfelelő szintet igényes lektori közreműködéssel kívánjuk biztosítani. Ami a fentebb már érintett műfaji kérdést illeti, nem törekszünk, nem is törekedhetünk műfaji tisztaságra, azaz szorosan vett tanulmányok közlésére, mert a kiadványt gondozó intézménynek a forrás-ismertetések és kisebb adatközlések közreadása is feladata. Ezek sokszor olyan átmeneti formákban jelennek meg, hogy még az egyes kötetekben való szétsorolásuk is erőszakolt volna. Célszerűbbnek látjuk az egyes közlemények tárgyaival kapcsolatos időrend érvényesítését, tanulmányok és közlemények elkülönítése nélkül. Ez nem jelenti azt másfelől, hogy nem törekednénk szívesen úgynevezett tematikus kötetek kiadására, a kutatómunka ehhez szükséges irányításához azonban előbb az állandó, s helytálló szerzőgárdának kell kialakulnia. Végül a vállalkozás remélt hasznairól röviden ennyit: reméljük, hogy a kiadvány a helytörténetírás művelése, azaz a tudományos cél mellett jó szolgálatot tehet az oktatás és a közművelődés ügyének is. Az intézmény a maga részéről szívesen vállalja az oktatás és a közművelődés feladataiban való részesedésnek ezt a közvetett útját, s a tudományos cél mellett szívesen látná — a most közreadott kötetet is és várható folytatásait is — mint a két munkaterület igényelt, forgatott eszközét. 9
