Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben - Documentatio Borsodiensis 5. (Miskolc, 1988)

Bevezetés

cadik nagygyűlés tűzte ki az első ilyen tárgyú pályatételr.

Ez a pálya tétel azonbai a helyneveknek nem is annyira a gyűjtését, mint inkább a megfejtését szorgalmazta és nem is volt nagyon sikeres: a három beérkezett mű közül a Czuczor Gergelyből Nagy Jánosból és Vörösmarty Mihályból álló biráló bizottság Lenkey Zsigmond pelsőci református lelkész munkáját Ítélte a legjobbnak - ugyanakkor közlésre alkalmatlannak. De ha semmi más, már maga a páláyzat ténye is megmutatta, hogy helynevek iránti tudományos érdeklődés alaposan kiszélesedett.

Az érdeklődés e korai megnyilvánulásai után 1850-ben történik egy olyan esemény, amely már valóban úttörő kezdeményezésnek számit :ekkor kezdi el buplikálni Révész Imre az Új a— gyár Múzeum hasábjain a csaknem kétezer helynévből álló gyűjteményét. Az egész országból gyűjtött neveket - amelyeknél a- zonban mindig megjegyezte, melyik településhez köthetők - alaposan kiválogatta; a válogatás alapelve számára a nyelvészeti érdekesség volt. Valószínűnek kell tartanunk, hogy Révész környezetét is inspirálta a földrajzi nevek gyűjtésére; Debrecenbe kerülése után jelent meg ugyanis Balkányi Szabó Lajos könyvecskéje /Debreczen helynevei. 100 helynévnek törcéneti, szájhagyomány! és szónyomozási magyarázata. Debreczen, I8Ó5./; e könyv egy példánya a szerző ajánló soraival Révész könyvtárában is megtalálható.

A Toldy Ferenc szerkesztésében megjelent Új Magyar Múzeum egyébként fennállásának alig több, mint egy évtizede alatt meg lehetősen nagy szerepet vállalt részint a helynévgyűjtés alapelveinek a tisztázásában, részint pedig a kisebb gyűjtések köz readásában. A helynévgyűjtemények közül a jelentősebbek közé tartozik például Nagy Ivánnak a Nógrád megyei Nagyoroszi helység neveit közreadó dolgozata /1857/? de van Borsod megyéből származó gyűjtés is: ez a Sajó-Szent-Péter és helynevei cimű cikk /l855/> amely a jelen kiadvány Függelékében is helyet kapott, mivel a Pesty-gyűjtés készítője hivatkozik .rá és feltehetőleg azért nem részletezett bizonyos dolgokat, mert a cikkben már bőségesen irt azokról. Eszerint a cikket beküldő -v— nem más, mint Sajószentpéter Vadászy nevű akkori jegyzője. - - Az Új Magyar Múzeum tette közzé az Akadémia 1853- évi felhí7