Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben - Documentatio Borsodiensis 5. (Miskolc, 1988)
Helynevek
falu Volt e hajdan a’ községnek más elnevezése: nem tudatik. A’ község lóOOik évben már említetik,- mint reformált vallásuak által lakott helység - mit egy Nyisnye1 Mária által ajándékozott ezin—tányér bizonyít, mit ő használatúi adott az egyháznak az urvacsorázásnál 1638i-k évben, s a’ mi még most is használtatik. A’ község népesítetett nagyobb részt Gömör megyéből, ’s legelső lakói a "Kósjk", és radvai Tót vezeték nevüek voltak, a’ mely két család jelenleg is legeltérjedettebb a’ községben 's a’ mely családok Gömör megyében most is több helyeken laknak. - A lakosok száma jelenleg 2300, ezek közöl ÓO rom.kát, 10 izraelita, a’ többi helv. hitvallású. Köztudomás, ’s hagyományból csak annyit tudunk, hogy a’ 15ik században első Mátyás király korában Cseh rablók bírták, 's valószínű hogy ők építették a’ hírneves "Hór" völgy nyugo- ti oldalán egy magas sziklás hegy tetején a’ rengeteg erdőben levő "Odor" várat, melynek jelenleg már csak kevés romjai lát hatók. A’ községen keresztül visz a’ hor viz vagy folyó medre, mely a’ falu alsó részén a’ "malomviz" és "régi" árokba oszlik szét; a’ malomvizén két kerekű malom áll, a’ malmon alól mind két meder össze jő, eggyé lesz, ’s Bogács felett egyesül a’ Noszvaj felől jövő vizmederrel. A község utczáinak nevei: alvég, piatcz, kősiksor, Jakab sor, újsor, pinczesor, kukuksor, tyuk útcza, hatház. A’ község tagositatott még I8á7-ben. A’ községet környezi: Nagy oldal, legelő, egy meredek hegy oldalban. Tardihegy, szántóföld Tárd község felőli oldalon egy mér sékelt menedékes part tetőn. Baglyos szántóföld Cserép Váralja felőli völgyben, ’s völgy oldalában. Berezdtető szántóföld a’ "berezd" part tetején. Berezdoldal legelő egy meredek part oldalán, melynek alsó részén két, egymás fölötti sor pincze is létezik. Berezdalja völgy lapos, kenderföldül használtatik. 70
