Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben - Documentatio Borsodiensis 5. (Miskolc, 1988)

Jegyzetek

20. / Az Ur 1437. esztendejében itt hunyt el a nagyságos herceg, Perényi Imrének, a legi'enségesebb hercegnek a legfen ségesebb fia.

21. / főétekfogómester /vagy főasztalnokmester/

22. / Született 1544-ben, a június nonája előtti 6. napon /má jus 31-én/, elhunyt 1576-ban, a január kalendája előtti 8 napon /december 25-én/. Állitotta pedig azt a siremléket /.../ testvére, Saurer Frigyes, együtt az elhunyt feleségével.

23»/ Bárki légy is, aki gyakran szoktál erre járni, ha megkérdeznéd, hogy ki van ebben a sirban eltemetve, Íme, a válasz: néhai Erhard vagyok, aki Szomolnokon születtem és Saurer atyai névvel dicsekedtem. Vitézlő Saurer Gáspár a- tyám nemzett és Dorottya anyám szült engemet: nemességükre nézve mindketten tekintélyes emberek voltak. Legelső éveimtől kezdve szerelmese voltam az erénynek, cselekedeteim által erősítvén nemes nemzetségemet. Érett férfiúként az volt a törekvésem, hogy háborúban az ellenségtől megvédjem hazámat és hazám üdvéért meghaljak. Azután ő legszentebb felsége kegyelméből szorgalmas felügyelője lettem Saard-ban és Seudnes-ben. - Ha az erény másokhoz hasonlóan nekem is tisztességet szerzett volna, később érkezett volna el halálom órája. De mert úgy tetszett az Urnák, az alvilágba rendelt engem, mig csak a világ számára fel nem ragyog az utolsó nap.

24./ Ezt a harangot készítették Kaza mezővárosa számára, 1639-ben, amikor Kardos János volt a plébános.