Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben - Documentatio Borsodiensis 5. (Miskolc, 1988)

Helynevek

Befelelés

a9 helynevek gyűjtésére és Összeírására vonatkozólag.

S: Vámos község részéről:

pontra: Borsod Megye Budapesti Kerület, Szendrei járás, székhely Miskoltz, Vámos községe ’s annak vidéke, Sajó mellékének:, és Sajó völgyének is neveztetik. - S: Vámos községe ezen egy név alatt ösmeretes csak ország szerte, más elnevezése a’ leg idősb emberek emlékezetére sem volt. a’ lakosság itt Reformatus, RCath és Gcatholikusokból áll, a’ Reform és RCatholik tiszta magyar ajkú, úgy szinte a’ GCatholikus is, de ezek egyszersmind a’ tót nyelvet is beszélik.

S: Vámos már az első Századoktól, nevezetessen I Béla Király idejéből is, mint város említetik, Js pecsétje állitólag mint városnak a3 Múzeumba létezik, - régi i- dőkben vára is lévén, melly sántzokkal, ’s hihetőleg a3 Sajó folyásából reá vezetett vizzel volt körül véve. - Ezen várhói kapta az úgy nevezett Bende nevű család is a’ Nemes levelét - most utódaik Ecsegen laknak. Ezen volt föld várnak romjai /:mellyből az akkori birtokosa Gróf Keglevich öreg emberek emlékezetére a’ jelenleg fen álló Kastélyát építette:/, most is várdombnak neveztetnek. Minthogy pedig a' Sajó melléke úgy a’ Tatár mind a' Török járásnak nagyon ki volt téve, majd csak vég-i

képpen elpusztúlt a’ lakossága, miért is 1696 évben az üressen maradt telkek, részint a’ Sajó melléke lakosságból, részint Torna és Sáros Megyékből, földes u- raik, Gróf Szirmay és Gróf Keglevichek által népesitte- tett meg. Miután pedig S: Vámoson Írott vagy nyomtatott emlékek nem találtatnak, mi a3 név eredetét igazolná, értelmét tudni nem lehet, az elő hivott ’s ki kérdeztetett legöregebb S: Vámoson lakó emberektől som. - Az uradalmi Levéltár, minthogy a3 birtok eladatott volt földes ura M Gróf Keglevich István úr által, Tapolcsányba vitetvén, onnan talán bővebb felvilágosítás szerezhető.

A* községben, * s annak határában előfordúló dűlők,