Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben - Documentatio Borsodiensis 5. (Miskolc, 1988)

Helynevek

Varbó Községét délről Diós gyor, észak nyugotról Tardona, északról Kondó és Ludna puszta, Keletről pedig Parasznya Községek határozzák., jelenleg a Diós Győri Koronái uradalomhoz tartozik. - ------- én

K

elt Varbón Majus 25 1864.

Kiadta Demeter János msk.

községi jegyző

/Külzeten: Varbó község

Borsod megye Szentpéteri járás./

x

X X

VATTA

Vatta község Helyraizi nevezettyei

Borsod Megyének az Egri járásában kebelezett 4413 hold. 135 aöl szántóföldekbül - 571 hold 264 cöl rét - 434 hold 64.5 aöl legelőbül /:1200 erőiével számítva holgyat:/ terület- bül álló - 30O Romai Catholicus, és 270 lélek Reformatus lakó sságbiíl álló

Vatta község, kizárólag minden más táj szokásos mellék név nélkülözésével, egyedül csak Vatta községnek neveztetik - lakossága mind két hitfelekezetbélinek magyar ajkú - a két hitfelekezetbéli lakosság a legjobb egyetértésben, s barátságban él együtt csendességben és békességben - a jókora kiterjedésű községben csak 11 Telek van 32 volt jobbágy kezei közt, a többi a nagy számú s nagyobb birtókú volt Földes lírák kezei közt van, úgy hogy a volt Jobbágyság úgy áll a Földes Urakkal birtok arányban mint 1. tÍzhez.

A nép szájában ui'alkodó m.nda szerint nevezetét a 800 évek előtt szerepelt Történelmi nevezetességű Vatta Pogány vezértül nyerte, ki a keresztény hitnek be hozatala, s megszilárdítása akadályozására véres csatákat vit Szent Jstrván 1° királyunk, s hitünk alapítójával.

Vatta községe, a monda szerint /telébb város:/ a Vatta vezértül lett elfoglalása, vagy öröksége előtt, hogyan neveztetett? Vatta vezér népesitette-e? Vagy Ő előtte ki által

521

363