Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben - Documentatio Borsodiensis 5. (Miskolc, 1988)

Helynevek

épületekkel ellátott majorság, azon időben a’ hagyomány szerint, nagyobb szerű Község ugyan azon név alatt volt,- ’s a’ telepitvény hozzá tartozott, de évben a’

pusztító tatárok vég képpen lerombolták, lakóikat leöl- dösték, úgy annyira hogy e’ tájon egy lélek sem maradt, elpusztítván a’ közelében lévő kis telepitvényt is; később e kedves Hazánkat irtó ’s pusztító háború elmúltával ’s a’ tatárok elmenetele után körül belől. IV. A község leg korábban említetik 1320^ évben, V. Honnan népesítetett biztosan nem tudni hanem hagyomány

szerint:

VI. A tatárok elvonulása után egy Kónya Pál nevű egyén családjával együtt e telepitvény rom helyén ütötte fel sátorát éppen a Tisza folyam partján, - ’s mint halász, e folyám még akkori időben bővelkedő halából éldegélt, - ezen nevezett egyén nem tudni honnétt, meg lehett elvándorolt helyéről hozott elfoglalt telepitvényére lehető rokonait vagy ösmerőseit, csak hogy több idő múlva ezen hely népesedett, ’s mindannyian halászok voltak, - de a’ telepitványnek neve nem maradt főn. - Később szaporodván a’ lakosság száma, miután ezen helyiség első elfoglalója, vagy is a’ törzsök családfő Kónya Pál volt; - hogy a’ telepitvényből egy kis szerű községet formálhassanak, ’s magokénak mondhassak, a’ család fő nevét meg fordítva ’s könnyebb ki ejtéssel Falkonyának neveztek, - ’s e nevet mai napig is meg tartá, a’ Kónya családból ember emlékezetitől fogván jelenleg is számosán vannak e községben lakosok ’s birtokosok, - de meg tartván ősök eredeti jellegétt, mind annyian halászok, VII. E község határa egészben 3300 hold területű, ’s áll szántó - kaszálló, legelő erdő és sziget föld részekből, csárda épületekből - ’s ezek között:

1. Árkus sor düllő szántó főid sik főid néhol szikes 210. - volt urberes gazdák első föld darabja. - a> düllő elnevezéséről nem tudni semmit. 2. Csirkés hat szántó főid, fekete homokkal kevert ugyan azon gazdák második föld dar dobja. 351