Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben - Documentatio Borsodiensis 5. (Miskolc, 1988)
Helynevek
következvén, a’ part közepén, természetes fekvésérül neveztetik. Parti föld harmadik düllő, következetesen, a’ két dül- lő után nyerte tprmészsetes fekvésótül el nevezéséi. óldal föld, szántó földek, part óldali természetes fekvésénél fogva vette el nevezésétt, ezen nyomásnak keleti óldán /!/ van a1 Közönséges Keresztyén temető. Sós tó mellyék, szántó főid, déli óldalán van a* Sajó áradásának egy ere, álló tó, Sós tónak hivatik, erről, neveztetik. Puszta Templom szántó földek, ezen a* hellyen épületek fundamentoma volt, mellynek romjait a1 föld szint, ez e- lött 30 évekkel, vagy 4o évekkel, a1 fundamentomot ki ásták a7 földbül, hogy a’ föld szánthatóvá legyen, - a1 köz vélemény oda irányúi hogy e* hellyen Templom volt, erről neveztetik Puszta templomnak, hol most kukuricza és kender termeszt étik. alsó és felső rétek, természetes fekvésüktől vették nevüket. Forrás szög, szántó földek, a* gyakori forrás ki ütésektől vette eredetét, mert bár hol ásáson le a’ főid két ásó nyomra tüstént viz üti fel magát. a’ szuha folyó a1 Kurittyáni határtúl kezdve, le fele Eszaktúl, Délnek a1 mútsonyi határig, mossa a* hellység határát . a* Sajó folyam pedig nyugatról, kelet felé folyván alsó Bartzikával és Sajó Kazintzal részben képezi a* határt a leg első Kállai biró volt üveges nevezetű ember, a/ki/ akkor tétetett biróvá, mikor a* mária Terézia úrbéri törvénye ki adatott. Kelt Sz. Kálló. 1864^ május Köteles Lajos msk biró ifjú Tinya György msk XXX 335
