Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben - Documentatio Borsodiensis 5. (Miskolc, 1988)
Helynevek
ik 5 Cserje onnan vette nevét hogy ez előtt Cserjés hely volt Andornak junius 6an 864 Nemesik János X biró Balla Antal mk. jegyző s néviró xxx ANDORNAKTALYA lásd ANDORNAK és KISTALYA APÁTFALVA Apátfalva mezőváros Borsod Megye Sajó Szentpéteri járá- 23 sában, egyszersmind az Egri egyházi fő megye Apátfalva kerületi esperességnek fő helye, melytől ez nevét is vette. Apátfalva régi helység volt, mert már 1232ben mint Apátf ik ság említetik. T: i. 2 Kiüt Egri Püspök a9 nemes Beel Kun nemzetségtől meg vevén e* helyet, itt az említett évben ugyancsak a1 Beelkő alatt a* Cisterciták számára Apáturaságot alapított és Kolostort épített nagyszerű Gót Ízlésű templommal, mely nem ugyan eredeti alakján kivül, - eredeti szerkezetében, de meg is elég jó karban mai napig is fen áll - ’s nagy búcsú járó hely. - Mint Parochia már 1332ben emlittetik. Az Apátu- raság javait Perényi Péter /: jure fortioris:/ elfoglalván, ezt a’ Szarvaskői várhoz csatolta. A vár 15.9oban török kézre kerülvén Apátfalva is a’ töröknek Ion adófizetője, egy egy telek után fizetvén neki egy aranyat, s egy kila árpát. És bár hol oda kellett is adóznia: eJ Község az 1686^^^ összeírás szerint több igavonó marhával birt, mint az egész Mis- kólczi járás. Majd 1700 Lipót Király Telekessy István Egri püspök kérésére a’ Megyei Papnöveldének adományozd; ’s ugyanekkor a’ lakosoknál haszonbérbe volt jószág a’ regálékkal e- gyütt azoktól el vétetvén, néplázadási. ellent állásnak volt szinhelye Apátfalva. Holló Mátyás addigi Uradalmi ispány izgatására a5 Seminarium többi birtokaiban is meg tagadták az Úrbéri szolgálatokat; és csak Katonai erővel volt helyreállítható a’ jobbágyi engedelmesség. Nevezetes Apátfalva Beelkő alatti három forrásáról, melytől nevéc kölcsönzi az Apátfalvi 32
