Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben - Documentatio Borsodiensis 5. (Miskolc, 1988)

Helynevek

SAJÓVÁRKONY lásd V ÁRKONY

SAJÓVELEZD

Helynevek h19

Sajó Velezd községből, Borsod megyéből.

E községben létező helynevek származása és eredete felől sem Írott emlékek sem hagyomány után sem a mostani lakosság lehető és ésszerű felfogásából bizonyos meggyőződbető magyarázatot nem adhatni; a lakosság és népesités kitől és honnan lett telepítéséről is semmi bizonyos ki nem puhatoltatható, a jelenlegi lakosság közt a kiváltságosak közül, az Os- várt, Kassy, Várnay, Papszász, Kalas, Molnár, Nagy, Inczédi, Dienes, Ujj, Tóth nemes bent lakos család nevek ismertetnek.- A volt: úrbéres családok között pedig a Kövér, Hricz,

Szoklo /?/ Tóth, Tenki, Pál, Grünczi, Zabari, Mihály, Garay, Jobbágy, Bakos, Fajkis /?/, Szabó, Vilin, Kara, Csák, Vas- tyár /?/, Csoltó, Helydán, Kiss, Mika, Rokfalusi, Makranczi sat, csekélyebb nevezetességgel biró, - nevezett gazda család elnevezéseken kívül, - más zsellér lakos család nevek léteznek, kik közül mintegy 11 család Radvánszky Albert Föld birtokos Ur által, harmincz év előtt Göraör megye Kadosa községéből telepíttettek le, a meg üresült jobbágyi telkekbe. - A község neve ez előtt igy is íratott "Verezd", mondják hogy valaha "Vérezd" jelenleg "Velezd” név alatt ismeretes, Különben a név eredetéről semmi bizonyost nem tudnak. Hasolló nevű község sem említetik az országba Fekszik e község Borsod Megye szélén a Sajó jobb partján kies vidéken, lakja mintegy 900. többnyire Ref vallású s magyar ajkú lakos, kik közt az ágostai és RCath vallásuak naponként gyérülnek. Szokásos helynevek következők: -420

Borjú kert, hajdan borjú legelő; - most legelő, rét és szántó földek. - Recske, Morotva, hajdan a sajó szakadásból létesült tó, most rét. - Nyilas , - Szelesög. - Káposztás földek, hajdan káposztát termő tér. - Zsiga szög. - Kertmegi, Felső kétút közi, a régi és mostani két út közti tér, - Alsó

299