Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben - Documentatio Borsodiensis 5. (Miskolc, 1988)

Helynevek

harcZos magyar úri egyén az egész fa­lut haszon bérbe vette, a? Község la­kosai ha magyarul nem beszéltek, vagy annak tanulására szorgalmat nem fordí­tottak semmi jó tételményben nem része- sittettek. - az ólta nincs egy is ki magyar nem volna mind nyelvre, mind érzelemre nézve. 6. Mit lehet tudni e’ név S. Szöged eredetéről? Erről halgat a Krónika, senki erre néz­ve fel világositó kömyülményt nem ad­hat, - de leg többnek meg egyező véle­ménye az, hogy a’ Sajó és Tisza öszve folyásánál mint egy a* két folyónak szögébe esik, innen vélik t. i. a* szögről venni eredetét. ­7* A’ Község határában elő forduló topographiai nevek erede­te- Legtöbb - a* hatarban elő forduló dűl- 413 lök nevezete csekély érdekkel bir, majd mindenik dűlő természetétől, sa­játságától veszi eredetét: nevezetesen Erdő alya, Pap lapos, Kereszt, Széles mindenik elnevezésében hordja eredetét - Béla halma, a1 rege erről azt mondja, és a’ nép ajkán az áll hogy IV Béla királyunk itt pihente volna ki magát, mert meg jegyzendő, miszerént a* tör­téneti nevezetességű Muhi puszta hol k Béla király a* Tatárokkal harczolt, S. Szögeddel határos, egy óra távol­ságra van; - hogy tehát itt pihenhet­te ki magát hihető. - Arany gomb er­ről azt beszelik az öregek hogy ott régen valami arany gombot ástak volna fel a1 földből, az meg lehet mert sok itt maradhatott a* Tatár duláskor.- A* mit e, tárgy fontosságára érdemere nézve meg tenni lehetett, azt az értelmesebbek, 7 a öregek nyilatkozata nyo­293

Next

/
Thumbnails
Contents