Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben - Documentatio Borsodiensis 5. (Miskolc, 1988)

Helynevek

átaljában erdőségek voltak, nevét származtatja pedig a Kutya Máj onnan hogy ezen hely a* midőn szőlő hegyé alakitatott,3s a községhez külörabenis alig 5 őlnyi távolságra feküszik, te­hát szöllő és szilva éréskor tetemes károkat okoztak a kutyák, melyeknek meggatlására kutya fogó csappantok álitattak fel, mely csappantóra mály darab tétetett, ’ s ha osztán ilyenkor a kutyát meg fogta, rendesen azt mondták, no’ ne kutya máj,- igy osztán felmaradt azon név hogy kutya máj mely nevet mai napiglanis visel azon szőlő, Öreg hegy nevezetét vette onnan, hogy ezen szőlő volna határunkban.a leg régib szőlő hegy - Czékus szőllő ez egy Család neve után neveztetett el, Kerek domb szőllő onnan vette nevét hogy egy kis kerek domb csúcsán feküszik, Vágás onnan vette nevét hogy azon helyen egy nagy erdő vágatot ki. - Zugó szőllő, nevét onnan vette hogy ottan a part hoszas meredek magassága raiat elfáradt ’s elfuladt, melyet a. nép nem az elfuladás általi pihegésnek szokot monda­ni, hanem megzugosodásnak. - Farkas szöllő neve onnan szárma­zót hogy az hajdan igen sürü erdőség volt hol nagy száuru far­kasok tanyáztak, melynél fogva az erdőség vőlgyes helyén mar­ha legeltetés alkalmával a farkasok tetemes mészárlást tettek ’s későb a midőn a nevezet erdő kiirtatott és szőlővé alaki­tatott tehát farkas hegynek nevezték el. - Nyillas kőbányára járó szántó földek, Ritka fa jelenleg szántó főid és legelő, hajdan pedig nagy ritkás erdő volt, mely helyet egy mély viz árok /:viz mosás:/ mecz keresztül; - végre felemlítendő hogy ezen község fensőbi belső részében egy régi templom rom na­gyon, mely még a Tatárok pusztítása utánis egészszen 18^-0 é- vig hasznaitatott de már jelenleg vég képpen öszve dűlt, ’s szét romboltatott melyen alól mintegy ko őlnyi távolságra va­gyon egy árok mely Dóbrának neveztetik, eredeti nevet hogy honnan vette bizonyosan nem tudni, hanem az gyanítható hogy itten hajdan tót ajkú népek laktak nagyob részben ’s ezek hi- hatták a Toborát Dobnának ’s a későbbi Magyarosodot lakosság nevét szinte Dóbrának nevezték el, ezen árokba egy kis Csör­gedező patak foly vagy is forrás csergedezik. - mely a felvég uczán szokot nedveseb esztendőben keresztül szivárogni. - Vég­re Vakarács, ez Puszta egy korcsma és kerülő házzal ezen Pusz­tának egy kis része szántóföld, kaszáló és legelő, Szőllő és 188

Next

/
Thumbnails
Contents