Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben - Documentatio Borsodiensis 5. (Miskolc, 1988)

Helynevek

Rudas

, - Szurdok, - Kincses, - Tópad, - Gyalog út, - Utonyi berek, - Cseremajor, - Karukötő, - Büdös kút, - Szalincza, - Általkelő, - Vajács, - Rakottya, - Gorái rétek, - Hitványtó, - Cseres, - Hársa lápa, - Veres Ortvány,- Vajács, - Szöllőmáj, w-Szilas, - Odúk /?/ földje, - Szoppon, - Király szállása, - hagyomány szerint XV Béla Magyar ország Királya a1 szerencsétlen Tatárok elleni ütközet után az erdők és hegyek köztt menekülvén itt mint erdős helyen kíséretével szállásolt egy ideig, - 7 s annak emlékére volna felállítva Sz Mária tiszteletére szentelt felálló kőből épült kápolna forma, - Tót ortványa, - Köveshegy, - Kiss Bikk, - Kiss Simon, - Tóth földje, - Ba- duk völgyi, - Pozsonyi rét, - Nagy Simon, - Bartók, - I- vánka, — Köves árnyék, - Tartsa kút, - Halyag, - Árnyék,- Cselény, - Szoros, - Tekszi, - Antal viz, - Kertföli.

8^- Határos Arló, Nádasd, és Csernelyi határokkal, - és ezelőtt 9 évekel Nádasdal közösen birt Motsolyási puszta fele részével, Ke Itt járdánháza Majus 19-—- 1864

Némethy Ferencz Jegyző.

XXX

KAZINCBARCIKA lásd ALSÓ- és FEL5ŐBARCIKA,

BERENTE, SAJÓK AZINC

KACS

Helynevek 215

Kács községből, Borsod megyéből

Borsod Megye Egri járás egyedül csak ezen néven Kács ismeretes országszerte; ámbár történik az, hogy ezen két helyi név Gács és Kács gyakran össze zavartatik, azomban itt csak a betű csere hoz kétséget, nem pedig az, hogy régenten más néven volt ismeretes. E község már 900 százban létezett, mit a Szent egyházon lévő fölirat, hogy ezt Eörs az ő Istenének

162