Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben - Documentatio Borsodiensis 5. (Miskolc, 1988)

Helynevek

vezésü Nagy és Kis tatárka szántó földek, szintén az Emődi határ és rétig elnevezésűket a tatárka /:pohánka:/ bőséges termelléstől nyerték. h/ A község felé vissza föl a közép diillő szántó földek fekszenek az úgy nevezett kúti lapossal, hol egy ősi kút jó vizzel bár mocsáros helyen áll, - a közép diillő mint közép földek, a kuti lapos pedig, a vizenyős lapálytól, és kút- tól nyerték neveik származásukat, ezeken felül éjszak nyűgött- nak

i/ A Kengyeltói Muhi földek miután mindenött a Muhi puszta által szomszédoltatnak, arról neveztettek el, - ezek végibe

k/ A kengyeltói korcsma, - mi a Muhi határ szélén levő át elleniben kengyelhez hasonló alakú tótól vette nevéttj - ismét a Csáthi ország úttól a község felé:

1/ Az úgy nevezett fecskés part rét és szántó föld térség a Muhi szélén, a Hejö folyó mentében, a közvélemény szerint a parti fecskék tanyázásuktól vette nevét e mellet m/ a Brod és Fecskés part közt, részint a hajön innen, részint túlnan fekszik a Lúópást elnevezésű gyep, és szántó földek melyek a lúdak legeltetéséhez a leg közelebb érhetők, attól vették népies nevüket, ezek végibe;

n/ a kender és káposzta földek hol rendesen kender és káposzta termeltetik ezekkel szomszédos:

o/ A borjú páskum nevű gyep itt mindég a borjúk legelnek, ezen felül

p/ egy mély tó Kerektó néven mi kerekdedségétől ne- veztetet el, sok apró hallal.

q/ A község éjszaki felső oldalán áll a felső gyep, csak is fekvéséről hivatik felső gyepnek Ónodi muhi földekkel határos, végre

r/ Éjszak kelet közt a községnek oldalt az Ónodi úttól a Körömi volt ország útig, vagy is a Berek aljáig fekszenek, a czigány gödör mocsárig, mi a Muhi határt hasítja, a Templom aljai földek a gödör egy czigány bele haltáról, a földek pedig a Templomhoz közel lévén, arról veszik sajátságos nevüket is.

Meg jegyeztetik végül hogy e határt át metsző többször