Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben - Documentatio Borsodiensis 5. (Miskolc, 1988)

Helynevek

jutni nem lehet; egyébbiránt Helyő Csabáról semmi történelmi múltat felmutatni a nép öregei nem tudnak, minthogy ezek jobbadán más vidékből származtak ide.-j K*

A reform, eklesia legrégibb anya könyve 1772— évről szoll.

Lakossága mintegy kétezer lélek, lakják magyarok, tötök és izraeliták, a vallást illetőleg legtöbb a reformatus, továbbá romai catholicus és hébert követők végre kevés görög catholicus.

Csaba ^-- Május 1864. L

adányi Ferencz mp Jegyző

xxx

JIEJÖKERESZTUR

Helynevek 188

Hejő Keresztár községből, Borsod megyéből

fíejő Keresztár község leírása 189

Az adatgyűjtés következő feleletekben rejlik. 1S^,,T Borsod Megyében, - Buda Pesti kerületben, - Mis- kolczi Járásban fekszik, Hejő Keresztár község. 29ZOr a községnek csak is e neve él most, Hejő Keresztár, és e néven országszerte ismeretes, ^szor £ községnek más elnevezése soha sem volt, - régi iroványokból azonban kitűnik, hogy Hejő Keresztárnak Íratott.- 4SZer e helység, a nép monda szerint már ratár futás e- 1őtt állott, - de az akkori irgalmatlan pusztítás következtében, mivel az ágy nevezett Muhi puszta által szoraszédoltatik,

hol a Tatárokkal! csata legdühösb színhelye lévén, - honnan

ik *

IV Béla, Magyar király a vészes harczból kevesbbed magaval

csak is futás által, e helységen keresztül menekülhetett meg;

elpusztitatott, - mely rombolásoknak a volt egyház /itemplom:/

i mjai mainapig szemtanúi; — a község újjbóli fölépítésének

.ejére nézve semmi nyom nem mutatkozik.

gSzor £özs£jjünk a nép rege szerint Magyar ország Ruthen