Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben - Documentatio Borsodiensis 5. (Miskolc, 1988)

Helynevek

nélkül hagyni, mivel ez igen egyszerre szokott megáradni és eggyik folyó a másikával majdnem szemközt van, de utoljára is egy öszve szoritott három öles kanálisba kelletik folyni- 133 ok és ezen roppant erejű két folyónak az Eger Lövei határba sőt még egy harmadik folyó az Eger patakja is a három öles csatornára van szorítva, mellyek esős években kicsi medreikben nem férhetvén nagy rohammal csatomájókból folynak ki és temérdek károkat okoznak.Eger Farmos község határához I850— évbe t. i. midőn a Catasztrális munkálatok meg kezdődtek csatoltatott az úgy nevezett Szőke vagy Sivhalmipuszta, mint egy 1300. hold kiterjedésbe,- Ezen pusztának vannak egy kevés emelkedettebb részei is, de nagyobb részben lapályos posvány, van úgy az Egri Fö Káptalan birtokában lévő részében mint egy 100. hold területen fekvő Barátfertö tó, nevét leginkább onnét nyerte, a midőn még régi időbe egy Szent Ferencz rendű barát E Farmos községbe már akkor fel állva létező régi Imaházba sietett az Isteni szolgálat meg tartására, út közbe épen ezen nevezetes tó szélén, a meg támadók által öletett meg Csepellényi György szerzetes, és igy régi emlék mellett e tó Barát fertő név alatt ismeretes.Vannak még ezen pusztának több tavai is, nevezetesen a Gulyahorgas hosszan fél kört formáló kiterjedésbe nyúlik a Kenderszögi tó derekának, és a gunyhóhorgas majd nem egész kört formálva a Poroszlai határ mentének részén, ezen két hosszan nyúló tó között van több mint egy 200. hold területen fekvő Kókás tó, mellyben sok vad madarak szoktak tartózkodni külömben kedvezőbb esős időkben hallal is bővelkedik.

Kelt EFarmoson Majus 20. 1864.

Bresztyenszky János Veres Pál

jegyző községi biró

XXX

104