Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben - Documentatio Borsodiensis 5. (Miskolc, 1988)

Helynevek

felé /terhes mocsáros/ helyeken keresztül gázolt, adig becsületesen megizzadt, vagyis oroszul zdusilszja. E* hely régiségére nézve már 1338-ik évben már mint letelepedett történelemben fordul elő. Vallására nézve kivévén az ottani birtokosom ka t mind g. kath. és a* szomszéd Múcsonyal atyafiság és rokonságban vágynak, különben mint púsztát töbnyire szolgálatban lévő béresek és cselédek lakják. - egy koron Angyal Bandi lakhelye volt. igaz néven Ónody András

A9 község határában előfordúló topographia nevek:

Bújár és Sóstó, Kis Cseb, Nagy Cseb, részint Szántó és rét földek.

Kelt Dúzsnokon Májús hó 30-ka 186*4.

Biró Csontos Mihály

XXX

E D E L £ N Y /lásd még BORSOD és FINKE/ * 1 * * * * 6

Helynevek

Edelény községből, Borsod megyéből Befelelés

128

129

A túlnan irt adat gyűjtés kérdő pontjaira:

1— Edelény mező várossá Borsod megye kebelében a szend- rei járáshoz tartozik a Bóldva folyó mentében fekszik.2^- Edelény várossá ország szerte edelény név alatt ös— menetes, lakosai eredetileg Magyar ajkúak, népesedés következtében azomban most már vegyesek, vallásra nézve többnyire R. catholicusok, vannak G. Catholicusok, Protestánsok és zsidók is, ez utóbbi csak nehány családból áll.

3^- Edelény várossát még 1133 évben " EdelynT,-nek Írták.Hogy mikor említetik Edelény várossá legkorábban: erről a hagyomány nem emlékszik.

Hogy honnan népesítetett? szintén nem tudatik.

6— Hogy mit lehet tudni átallánosságban Edelény város eredetéről?

Edelény városa eredetére nézve kevés adat lévén a hagyo100