Dobrossy István - G. Jakó Mariann: A gazdasági élet dokumentumai a Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara irataiban - Acta Archivistica 7. (Miskolc, 2000)
2 De midőn a m. kir. kereskedelemügyi miniszter által leküldött felterjesztés tárgyalására utasitlatik, lehetetlen ki nem térnie megjegyzésére azon kitételeknek, melyek, ha azokra a felvilágosítások felsőbb helyen meg nem adatnának, tán hallgatag beismerteknek vétetnének. Ilyen kitétel 2 van a miskolczi ipartestület felterjesztésében >Iparügyekben elfogulatlan és helyes szakvéleményt nem remélhetünk, nem pedig már csak azért sem. mivel kifejlett kereskedelmünk és fejlődésnek indult gyári iparunk, de főleg a fölényt gyakorló vállalati szellem mellett, melyek elemei pedig a kamarák többségét képezik, a kézmü-ipar csak mostoha gyermek s az legtöbb esetben nem részesül az azt megillető méltánylásban és támogatásban.* Ez a vád első sorban a szakosztályt illeti, mert közelálló okoknál fogva feltehető, hogy a miskolczi ipartestület általánosan elmondott tapasztalásaihoz a köz vétlen köz élben észleltek alapján jutott. Az van ilt mondva, hogy a szakosztályban nincs meg az e r é 1 y az osztályérdekek raegvéd é s é r e s papírra van Léve az a határozott valótlanság, hogy a kézműipar a kamarában mostohagyermek. > A kereskedelmi és iparkamarák intéző körei nagy részben oly theoreükus elemekből vannak alkotva, kik a kézmű v P ar gyakorlati hiányait nem ismerik, de ha ismerik azt, azokat gyakorlati, s az életből merített ismeretek hiányában megérteni s átérezni alig tudják ; azon kevesek pedig, kik mindezt ismerik, tudják és érzik, nézeteiknek érvényt szerezni nem bírnak s így a kamarák megbízottai, kik a tanácskozmány ban majdan részt veendnek, a kézműipar érdekeit, kötött marsruta s nyerendő utasításuk ellenére kellőleg képviselni nem fogják, de azt tőlük várni is alig lehet. « Ez is általánosan van elmondva, de mi tartozunk a társkamaráknak is azzal, hogy ily váddal szemben, a tanácskozmán y képviselőinek ily durva sértésével szemben, állást foglaljunk. A miskolczi kamara iparos szakosztályában a kézműipar a tagok ",,,-val van k é p v i s e 1 v e, tehát absolut többségről lehet szó; a miskolczi kamara 10 é v o s tárgyalásai folyamán nem volt eset, hogy a két szakosztály ellentétei határozathozatal előtt kineegyenlittottek volna sa határozatokat, melyek az egész ország, sajtó és felsőbb hatóság bírálata alá bocsáttattak, mert hisz közzététettek, nem bélyegezte meg oly tudatlanul vélemény, mint a jelen vád. Hát nem e ugyanazon kézműipar képviselői viszik itt a szót, kik amott, s hol veszik az alapot annak állítására, hogy legalább is nem oly jó buzgalom és ügyismeret vezeti a kis iparost akamara üléstermében, mint másutt. A kamara együttes ülésekben határoz és nem ismer sem intézőkoröket, még kevésbé ismer f h e o r etikus elemeket tagjai körében s így viszszautasithatja, mint róla nem mondottakat, mindazt, a mi e szóhalmazban összehordva van. A szakosztály követeli, hogy ezek a miniszternek a kamara reputatiója érdekében azon hozzátevéssel adassanak elő : miszerint a kamara a legjobb érintkez st tartotta fenn mind g a testülette) is, mely ekként kérvényez ; miszerint a legközelebbi évben 4 ügyben kért véleményt a testülettől s emellé ennek véleményét en bloc határozattá ; miszerint a testület szervezkedési munkálatait a kamara vezette és fejezte be ; miszerint a kerület más hat testülete, mely a kamara buzgalmának műve, nem találta szükségét azt megdobálni, kit szoros és sürü érintkezés köt vele egybe ; miszerint a testület elöljáróságának tagjai, kik a kamarának tagjai, nem vállalnak soüdaritást ezen kifakadásokkal, melyek, hogy papírra tétettek, tudomásukra nem hozatott. Ezek után ajánlja a szakosztály, hogy a testület felterjesztéséhez csatolt elaborátum tárgyalásához a testület is hivassék meg. A szakosztály áttárgyalta a felvetett javaslatokat, s mig azok egy részét, mint elérhetlent, m-dlőzendőnek tartja, másrészében megtalálta a felkarolni valót, és azoknak felsőbb helyen leendő képviseletére annak idején a kamarának javaslatot fog tenni' 1 Elnök azon kijelentése után, hogy ő hiszi, miszerint a javaslatok együttes tárgyalása egyöntetű felfogásra fog vezetni s hogy magánúton nyert informatiók szerint az elöljáróság tagjai az előadottakkal nem a helyi viszonyokat, akarták jellemezni s sajnálják, hogy ennek ilyetén értelmezés adatott : az összes ülés felhívja a szakosztályt, hogy a kilátásba helyezett tárgyalást ejtse meg, s annak eredményét mielőbb mutassa he. (1/8UÜ. sz.j 111. A m kir. kereskedelemügyi miniszter ur hivatkozva a hordók űrtartalma tekintetében tapasztalt visszaélésekre, melyek a gyakran mesterségesen előidézett változásból s a hitelesítés hiányos ellenőrzéséből keletkeznek, kérdést intéz a kamarához : b e h o z a n d ó n a k tartja-e a kamara a súly rn.értéket az űrmérték helyett, minő tapasztalatokat tett. a hordók taras ulya, a borok fajsúlya s a borkőképződéséf illetőleg? Titkár előadó bemutatja a borkereskedőkből álló szakértekezlet f. hó 12-én szerkesztett következő véleményes jelentését : A megjelentek többsége elismeri, hogy az űrmérték használata mellett nagy tévedések és károsulás lehetséges. Egy tiz akós hordó 10 év alatt 40 literrel, esetleg még ennél is többel száradhat be. tehát a hitelesítés idejekor talált űrtartalomnak liter száma kevesebb ugyanannyival. A súlymérték behozatala általánosságban kívánatos tehát Keresztülvitele számos nehézségbe átkozik A hordók tarasulya tekintetében ugy vélekedik a szakértekezlet, hogy általános érvényű % - ban megállapodni, mely hordókért tara czimén levonassék, nem lehet. Külömbség van száraz fából és nedves iából készült bordók tarasulya között a dongák egyenlő vastagsága és egyenlő űrtartalom mellett is, s ez a külömbség 20 á5 % -ra is rúghat. De nem lehet még azért sem, mert a hordók űrtartalmának emelkedésével a tárasul y % kisebbedik, tehát minden űrtartalmú hordóra érvényes százalék mellett a nagyobb hordóban eszközölt vásárlás elönyösebb volna. Figyelemre méltó azon befolyás is, melyet a légmérsék, a nedvesség és szárazság a tarában okoz.
